Page 8 - lidercfeny_akf_202206

XIV. évf. 6. szám, 2022. június Lidércfény amatõr kulturális folyóirat

Fényhíd című elbeszélés volt Morgan Strakhoza tollából. kéregetni, nem tolakodóan, inkább csak csendben, szeré-
Egy olyan varázslatos hídról szólt, melyet ha megleltek a nyen. A legtöbb helyen elzavarták őket, de volt ahol kap-
tiszta szívű gyermekek, akkor egy szép, boldog és szere- tak pár falatot, egy forró pogácsát, vagy kenyérvéget kol-
tettel teli világba léphettek át, ahol nem volt fájdalom és bászzsírba mártva. Egy helyen kaptak ezer forintot. Alig
éhezés. Sokszor menekült gondolatban ebbe a meseszép akarták elhinni. Beszaladtak vele egy parkba és megbű-
világba és elképzelte, hogy ő maga is megleli ezt a fényhi- völve nézték azt. Tomika megkérte Ágotát, hogy várjon
dat egy szép napon. ott, ő vesz édességet, és mindet befalják majd, jól mulat-
A hónapok teltek, és a fényhidat nem lelte, ám miután nak végre. Ágota megígérte, hogy vár és vigyáz majd,
Sárikát is kiemelték a családból, Tomikával csak ketten Tomika pedig elsietett.
maradtak, a pokol és szenvedés csak fokozódott otthon. A Ahogy Ágota várakozott, gondolta abból baj nem lehet,
szülők kitervelték, hogy Sárika helyett neki kell majd a ha szétnéz a parkban. Ahogy a park széléhez ért megszé-
perverz idős urakkal úgymond jót tenni, neki kell majd dült attól, amit látott. Odalent, a parkmentén futó úton
örömet okoznia nekik. Először nem értette miről is van túl, valami csodálatos dolog terült el. Egy mennyi színek-
szó, de amikor az első kuncsaftnál rájött, menekülőre ben ragyogó fényhíd. Megborzongott, a szíve hevesebben
fogta a dolgot. Kiugrott a kis kertes ház ablakán, és haza- vert. Nem tudta mit csináljon. Várjon? De mi lesz, ha
ment. Ott pedig verés várta az engedetlenségért. Miután eltűnik? Vagy menjen? De akkor Tomika? Csendben vára-
sorra megszökött a perverz férfiaktól a szülők rendszere- kozott majd döntött. Átszalad a fényhídon, megnézi, mi
sen bántalmazták, majd kiküldték őt is a tanyára Tomika van a túloldalán, és ha valóban az a varázslatos meseor-
mellé dolgozni. szág van ott, nem lép be, hanem visszaszalad Tomikáért,
Ott egy koszos melléképületbe került a testvére mellé, és ketten mennek át rajta.
hajnalban kelt és késő este feküdt, enni-inni vitt az álla- Tomika egy jó félóra múlva tért vissza a sötét parkba.
toknak, és mellette hordta a trágyát, vagy takarított a Ágotát sehol nem találta. Először úgy gondolta talán
főépületben. A tanyát tulajdonló ötvenes pár nem bánt vécézni ment, de egy jó félóra múlva már gyanús volt neki
szépen velük. Bár verni nem verték őket, de enni alig-alig a dolog. Először csak körbejárt, majd a nevén is szólongat-
kaptak valamit, és bár ágyuk volt, de ágyneműt már nem ta. Ágota nem válaszolt. Tomika kétségbeesetten indult el
kaptak. Egy nap Tomika azt javasolta, szökjenek meg. az éjszakában megkeresni a húgát, akit végül sosem talált
Hosszan tervezték, majd a gondolatot tett követte. Az meg.
egyik éjszaka nem aludtak el, és amikor a háziak nyugo- Ágota testét a Tiszából két nap múlva halászok húzták
vóra tértek, ők leléptek a tanyáról. Semmit nem vittek ki. Nem tudták ki lehet ez az alultáplált kis koszos test
magukkal, és a közeli állomáson bújtak el. Onnan hajnal- azokban a semmi ruhákban így november elején. Először
ban több tehervonat is indult, az egyikre felszöktek és úgy gyilkosságra gyanakodtak, majd öngyilkosságra.
döntöttek a legelső nagyvárosig meg sem állnak. A vonat Szemtanúkat kerestek, aki láthattak valamit. Szemtanú
lassan haladt, keveset ment, sokat állt, így két napba telt, nem jelentkezett, ám egy rossz minőségű kamerafelvétel
míg egy városhoz értek. Itt leugrottak a zúzott követ szál- elmesélte később, ahogy egy vékony, rozoga kislány a
lító kocsiról, és bevették magukat a városba. Nem tudták túlpartról átvilágító reflektor fényére igyekezett rálépni a
hol vannak, csak mentek. Ha rendőrt láttak, elbújtak, Tisza fényes víztükrére.
aztán haladtak tovább. Lassan rájuk esteledett. Próbáltak

Matthew B. Reynolds

A gépész

Nádasdomb álmos kisváros, a szerb-magyar határtól munkanap lesz, mint a többi, se nem jobb, se nem rosz-
húzódott nem messzire. Sötétség honolt amerre a szem szabb, unalmas és átlagos. Tévedett, ez a nap merőben
ellát, felhők sokasága vette körbe az eget, az eső lassú más volt, mint a többi. Fásult lelke mélyén úgy érezte,
cseppekben szemerkélt egy ideig, azután elállt. hogy változásra lenne szüksége, viszont túl a negyvenen
Hajnali öt órakor megcsörrent az ébresztője, és hirtelen már egyre nehezebben vágott bele az újdonságokba, kom-
lendülettel leverte, majd visszatette a helyére. Szerencsére fortzónájában tengődött.
nem hibásodott meg az óra. Megmozgatta lomhán vég- Jávorcsik Lehel gépész volt a legnagyobb helyi gyárban,
tagjait, kómásan kelt ki az ágyából, és kinézett az ablakon. a Madórában. Fizetése mondhatni tűrhető, nem volt csa-
Az idő eléggé szomorkás hangulatot árasztott odakinn, a ládja, így minden pénzét magára költhette volna, de ő
madarak elköltöztek melegebb vidékre, a villamos lustán fogához ütötte a garast. Gyakorta álmodozott teljes élet-
haladt egyik állomástól a másikig, a rikkancs pedig árulta ről, de hiába próbálta, nem tudta kiismerni a nőket, nem
az újságokat. talált magának olyan asszonynak valót, aki majd gyerme-
Olybá tűnt, beköszöntött a tél. Bekapcsolta a rádiót. Épp kei anyja lehetne. Élete középszerűségben fürdött. Két éve
elcsípte az időjárásról szóló híreket; havazást ígért a mete- szabadult egy lehetetlennek tűnő kapcsolatból, amelyet
orológia. Attól tartott, hogy ez a nap is ugyanolyan szürke sokára sikerült kihevernie. Cingár alkata, több mint két

8 www.lidercfeny.hu • lidercfeny@szentesinfo.hu • Facebook: Lidércfény Online