Page 8 - lidercfeny_akf_202206
P. 8

XIV. évf. 6. szám, 2022. június                                        Lidércfény amatõr kulturális folyóirat


          Fényhíd című elbeszélés volt Morgan Strakhoza tollából.   kéregetni, nem tolakodóan, inkább csak csendben, szeré-
          Egy olyan varázslatos hídról szólt, melyet ha megleltek a   nyen. A legtöbb helyen elzavarták őket, de volt ahol kap-
          tiszta szívű gyermekek, akkor egy szép, boldog és szere-  tak pár falatot, egy forró pogácsát, vagy kenyérvéget kol-
          tettel teli  világba léphettek át, ahol nem volt fájdalom és   bászzsírba mártva. Egy helyen kaptak ezer forintot. Alig
          éhezés. Sokszor menekült gondolatban ebbe a meseszép   akarták elhinni. Beszaladtak vele egy parkba és megbű-
          világba és elképzelte, hogy ő maga is megleli ezt a fényhi-  völve nézték azt. Tomika megkérte Ágotát, hogy várjon
          dat egy szép napon.                                  ott, ő vesz édességet, és mindet befalják majd, jól mulat-
           A hónapok teltek, és a fényhidat nem lelte, ám miután   nak végre. Ágota megígérte,  hogy vár  és  vigyáz majd,
          Sárikát is  kiemelték a családból, Tomikával csak  ketten   Tomika pedig elsietett.
          maradtak, a pokol és szenvedés csak fokozódott otthon. A   Ahogy Ágota várakozott, gondolta abból baj nem lehet,
          szülők  kitervelték,  hogy  Sárika  helyett  neki  kell  majd  a   ha szétnéz a parkban. Ahogy a park széléhez ért megszé-
          perverz idős urakkal úgymond jót tenni, neki kell majd   dült  attól,  amit  látott.  Odalent,  a  parkmentén  futó  úton
          örömet  okoznia  nekik.  Először  nem  értette  miről  is  van   túl, valami csodálatos dolog terült el. Egy mennyi színek-
          szó,  de  amikor  az  első  kuncsaftnál  rájött,  menekülőre   ben ragyogó fényhíd. Megborzongott, a szíve hevesebben
          fogta a dolgot. Kiugrott a kis kertes ház ablakán, és haza-  vert.  Nem  tudta  mit  csináljon.  Várjon?  De  mi  lesz,  ha
          ment. Ott pedig verés várta az engedetlenségért. Miután   eltűnik? Vagy menjen? De akkor Tomika? Csendben vára-
          sorra megszökött a perverz férfiaktól a szülők rendszere-  kozott majd döntött. Átszalad a fényhídon, megnézi, mi
          sen bántalmazták, majd kiküldték őt is a tanyára Tomika   van a túloldalán, és ha valóban az a varázslatos meseor-
          mellé dolgozni.                                      szág van ott, nem lép be, hanem visszaszalad Tomikáért,
           Ott egy koszos melléképületbe került a testvére mellé,   és ketten mennek át rajta.
          hajnalban kelt és késő este feküdt, enni-inni vitt az álla-  Tomika egy jó félóra múlva tért vissza a sötét parkba.
          toknak, és  mellette hordta a trágyát, vagy takarított a   Ágotát  sehol  nem  találta.  Először  úgy  gondolta  talán
          főépületben.  A  tanyát  tulajdonló  ötvenes  pár  nem  bánt   vécézni ment, de egy jó félóra múlva már gyanús volt neki
          szépen velük. Bár verni nem verték őket, de enni alig-alig   a dolog. Először csak körbejárt, majd a nevén is szólongat-
          kaptak valamit, és bár ágyuk volt, de ágyneműt már nem   ta. Ágota nem válaszolt. Tomika kétségbeesetten indult el
          kaptak. Egy nap  Tomika  azt javasolta,  szökjenek  meg.   az éjszakában megkeresni a húgát, akit végül sosem talált
          Hosszan tervezték, majd a gondolatot tett  követte.  Az   meg.
          egyik éjszaka nem aludtak el, és amikor a háziak nyugo-  Ágota testét a Tiszából két nap múlva halászok húzták
          vóra  tértek,  ők  leléptek  a  tanyáról.  Semmit  nem  vittek   ki. Nem tudták ki lehet ez az alultáplált kis koszos test
          magukkal, és a közeli állomáson bújtak el. Onnan hajnal-  azokban a semmi ruhákban így november elején. Először
          ban több tehervonat is indult, az egyikre felszöktek és úgy   gyilkosságra gyanakodtak, majd öngyilkosságra.
          döntöttek a legelső nagyvárosig meg sem állnak. A vonat   Szemtanúkat kerestek, aki láthattak  valamit. Szemtanú
          lassan haladt, keveset ment, sokat állt, így két napba telt,   nem jelentkezett, ám egy rossz minőségű kamerafelvétel
          míg egy városhoz értek. Itt leugrottak a zúzott követ szál-  elmesélte  később,  ahogy  egy  vékony,  rozoga  kislány  a
          lító kocsiról, és bevették magukat a városba. Nem tudták   túlpartról átvilágító reflektor fényére igyekezett rálépni a
          hol  vannak,  csak  mentek.  Ha  rendőrt  láttak,  elbújtak,   Tisza fényes víztükrére.
          aztán haladtak tovább. Lassan rájuk esteledett. Próbáltak

          Matthew B. Reynolds

          A gépész






           Nádasdomb  álmos kisváros, a szerb-magyar határtól   munkanap lesz, mint a többi, se nem jobb, se nem rosz-
          húzódott nem messzire.  Sötétség honolt amerre a szem   szabb,  unalmas  és  átlagos.  Tévedett,  ez  a  nap  merőben
          ellát,  felhők  sokasága  vette  körbe  az  eget,  az  eső  lassú   más volt, mint a többi.  Fásult lelke mélyén úgy  érezte,
          cseppekben szemerkélt egy ideig, azután elállt.      hogy változásra lenne szüksége, viszont túl a negyvenen
           Hajnali öt órakor megcsörrent az ébresztője, és hirtelen   már egyre nehezebben vágott bele az újdonságokba, kom-
          lendülettel leverte, majd visszatette a helyére. Szerencsére   fortzónájában tengődött.
          nem hibásodott meg az óra. Megmozgatta lomhán  vég-    Jávorcsik Lehel gépész volt a legnagyobb helyi gyárban,
          tagjait, kómásan kelt ki az ágyából, és kinézett az ablakon.   a Madórában. Fizetése mondhatni tűrhető, nem volt csa-
          Az idő eléggé szomorkás hangulatot árasztott odakinn, a   ládja,  így  minden  pénzét  magára  költhette  volna,  de  ő
          madarak elköltöztek melegebb vidékre, a villamos lustán   fogához ütötte a garast. Gyakorta álmodozott teljes élet-
          haladt egyik állomástól a másikig, a rikkancs pedig árulta   ről, de hiába próbálta, nem tudta kiismerni a nőket, nem
          az újságokat.                                        talált magának olyan asszonynak valót, aki majd gyerme-
           Olybá tűnt, beköszöntött a tél. Bekapcsolta a rádiót. Épp   kei anyja lehetne. Élete középszerűségben fürdött. Két éve
          elcsípte az időjárásról szóló híreket; havazást ígért a mete-  szabadult  egy  lehetetlennek  tűnő  kapcsolatból,  amelyet
          orológia. Attól tartott, hogy ez a nap is ugyanolyan szürke   sokára sikerült  kihevernie. Cingár  alkata,  több  mint két

          8                                 www.lidercfeny.hu • lidercfeny@szentesinfo.hu • Facebook: Lidércfény Online
   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13