Page 9 - lidercfeny_akf_202408
P. 9

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat                                       XVI. évf. 8. szám, 2024. augusztus



       ütközést, félrerántotta a kormányt, becsúszva pontosan a   – Ne aggódj szerelmem, minden rendben lesz. Akikbe
       másik autó mellé. Magából kikelve káromkodott, üvöltött   fel van töltve a program, emlékezni fognak mindkét való-
       át a másik felé.                                      ságra. A régire is, és arra is, ami az időutazás után lesz.
        – Te idióta barom! Megelőzöl aztán megállsz az autópá-  Legalábbis a kísérletekből ez jött vissza.
       lyán!                                                  – Én azért félek. Nem gondolod, hogy veszélyes, amit
        Ahogy nézte, leeset az álla. Egy DeLorean volt. Pontosan   tettünk? Elvégre a kísérletekben percekről beszélünk. Mi
       olyan, mint a vissza a jövőbe kellékautója. Az ablakokon   viszont évtizedeket akarunk ugrani!
       nem  látott  be,  mert  szemmel  láthatóan  vastag  dér  fedte   – Ne félj, nem játszunk Istent! – És megsimogatta felesé-
       őket.  Majd  fel  bődült  a  DeLorean  hathengeres  motorja.   ge hasát. A hasán lévő golyó ütötte heget, mely meddővé
       Pisti elmosolyodott. Majd átkiabált.                  tette szerelmét hat évtizeddel ezelőtt.
        –  Versenyezni  akarsz  öcsém? A  kaszni  öreg,  de  négy-  Pisti telefonja süket, a GPS is megbolondult.
       száz lóerő van benne haver!                            –  Nincs  jel...  basszus!  Kettőezerhuszonnégyben  nincs
        Válasz  helyett  a  DeLorean  sofőrje  kétszer  rálépet  a   jel, ez szép! Majd húsz kilométert ment vissza, de se ron-
       gázra. Hangosan hörgő motorok zaja verte fel az éjszakai   csot, se más járművet, de még egy vacak autópálya fel-
       autópálya csendjét. A harmadik gázadásra mindkét autó   hajtót sem talált. Vajon hol jöhetett le róla? Már éjjel egy
       kilőtt.  Három  másodperc  alatt  fent  voltak  százon.  Pisti   óra is elmúlt, amikor megunta a kevergést a semmiben.
       legnagyobb meglepetésére orr volt az orr előtt. Egyik se   Egy  útszéli  erdei  parkolóban  leállította  a  motort  és
       tudta megelőzni a másikat. Pisti padlóig nyomta a gázt.   elaludt.
       Alig  pár  másodperc  múlva  már  kétszázzal  repesztettek,   – Jó reggelt álomszuszék, hasadra süt a nap! – Pisti azt
       még mindig nem eldöntve a versenyt. Pisti rákapcsolta a   hitte,  álmodik.  A  lány  valami  hihetetlenül  szép  volt.
       hibrid  rendszer  tartalék  elektromos  motorjait  kettőszáz   Mosolygott, egyenesen rá. Szandálja a kezében, mezítláb
       nyolcvan kilométeres sebességnél, mert a DeLorean meg-  állt mellette. – Szia, Zsuzsi vagyok. Szép a verdád!
       lódult.  Már  háromszáztízzel  száguldottak  mindketten,   – Szia, Zsuzsi, én meg István. Hát te?
       amikor az öreg Lada szélvédőjén megjelent egy repedés.   – Ezt nem értem, persze hogy én. Ismerjük egymást?!
       Akkor  jutott  eszébe,  amit  a  restaurátor  barátja  mondott   – Nem hiszem, amit igazán sajnálok. Mert csodálatos a
       neki:  „Ki  ne  próbáld,  mert  nem  akarlak  a  gyászjelentésekben   mosolyod.
       viszontlátni!”, de már nem volt visszaút. Amikor a másik   A lány zavarában a haját igazgatta.
       autó sofőrje észrevette a már háromszázharminccal mel-  – Akkor elviszel megkocsikáztatni? – Zsuzsinak nagyon
       lette száguldó hatvanéves Ladát. Arcáról a döbbenet volt   tetszett István.
       leolvasható. Hisz a DeLorean sofőrje eddig nem is tudott   – Hát hogyne vinnélek el, gyere! Hová lesz a fuvar?
       arról, hogy verseny van, ahol ő az egyik főszereplő. Nem   – Pázmándfalut ismered? – István nagyon meglepődött,
       is láthatta István autóját, mert be volt fagyva az oldalsó   mert onnan jött el tegnap éjjel. Ott tartották az oldtimeres
       üvege.  Pisti  tökéletesen  félreértet  mindent,  amit  csak   bulit.
       lehet. Akkor kékesfehér elektromos kisülések, kisebb vil-  – Ha segítesz, odatalálok.
       lámok jelentek meg a DeLorean körül, és igen, Pisti győ-  És Zsuzsa segített neki. Már pattant is be. Alig pár kilo-
       zött.                                                 méterre  lakot  szüleinél,  abban  a  kis  faluban.  Ahol  még
        De  hová  tűnt  a  másik  autó?  Basszus!  Baleset  történt?   aszfaltút sem volt. Telefon is csak egy a faluban, a postán.
       Pisti  kirakta  az  elakadásjelzőt  és  megállt.  Leállította  a   Viszont volt egy autószerelő műhely, ahol ki tudta cserél-
       motort, kiszállt és hallgatózott. De semmi. Egyedül az ő   tetni a kocsi berepedt szélvédőjét. Legnagyobb meglepe-
       felhevült kipufogórendszere kattogott halkan, ahogy hűlt   tésére elfogadták a fesztiválon vásárolt öreg, már forga-
       kifele. Meg nem előzte. Már nem az autópályán van. Mi   lomból  kivont,  magyar  forintos  bankókat,  már  csak  a
       történhetett? Elővette a telefonját és tárcsázta az autópá-  gyűjtőknek  értékes  bankjegyeit.  Egészen  pontosan  csak
       lya felügyeletet, hogy bejelentse a lehetséges balesetet.  azokat fogadták el! Nem volt bankautomata, és kártyával
        A multimilliárdos cégvezér és felesége, a szállodai szo-  sem lehetett sehol sem fizetni. Csak bután néztek rá, ami-
       bájukban  nem  tudtak  aludni.  Beszélgettek,  méghozzá   kor  rákérdezett.  Három  napot  mondott  neki  a  szerelő.
       tökéletes magyarsággal.                               Végülis miért ne? Hotel a környéken se volt. De Zsuzsi
        – Szerinted sikerült a feltöltés? – kérdezte a feleség.  egyik  barátnéjának  az  anyukája,  koszt-kvartéjjal  együtt
        – Háromszor is átküldtem a programot. Szerintem igen.  napi  tíz  forintért  kiadott  neki  egy  szobát.  Pistinek  csak
        – Nagyon szeretném már tudni, sikerült e?!           ötvenesei, és százasai voltak régi magyar forintban. Még a
        – Három nap, ennyi kell és megtudod – simogatta meg   fesztiválon vásárolt be belőlük. Se tízes, se húszas, mert
       nála jóval fiatalabb, mégis már nyolcvan éves párját. Az   azok aranyárban voltak. Közben minden percét Zsuzsival
       megfogta ráncos kezét, és az arcához szorította.      töltötte.  Nem  igazán  értette,  minden  hihetetlenül  olcsó
        –  Majdnem  elnevettem  magamat,  ahogyan  törted  a   volt. És senki sem ismerte az Eurót.
       magyart.                                               Még azon a napon megcsókolta Zsuzsit. Maga sem hitte
        – Hidd el, én is majdnem elröhögtem magam!           el, már el se váltak onnantól, az éjszakát is együtt töltöt-
        – Kicsit azért félek a következményektől.            ték, együtt aludtak. Már ha lehet azt alvásnak nevezni. A
        – Mitől félsz drágám?                                harmadik napon el kellett könyvelnie, fülig beleszeretett a
        – Olyan szép emlékeim vannak. Nem akarom elveszíte-  lányba.
       ni őket. Viszont gyerekeket is szeretnék, nagyon! És uno-  – Zsuzsi! Eljössz velem Németországba?
       kákat is.                                              – Nincs énekem útlevelem.



       Facebook: Lidércfény Online • info@lidercfeny.hu • www.lidercfeny.hu                                   9
   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14