Page 9 - lidercfeny_akf_202009
P. 9

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat                                  XII. évf. 9. szám, 2020. szeptember


        Feltápászkodott  a  földről,  és  csak  ekkor  érezte  meg  a   néma  csendben  átsuhant  a  hófehér  gömb.  Egyenesen  a
       hasogató  fájdalmat  az  ülepe  bal  oldalán,  nem  sokkal  a   falu felé tartott, ő pedig hosszan nézett utána. Különösek
       csípője  alatt.  Megpróbálta  kitekerni  a  derekát  annyira,   ezek a repkedő madáremberek, vagy mik. Mert a kelle-
       hogy lássa a kérdéses területet, és végül sikerült is megpil-  metlen élmények után eszébe sem jutott azt feltételezni,
       lantania  a  saját  hátsóját.  Meglepődve  tapasztalta,  hogy   hogy  szörnyekkel,  vagy  a  puszták  szellemeivel  hozta
       egy  szabályos  kör  alakú  heg  látható  a  bőrén.  Pontosan   össze a sors. Ilyen durva tréfát bizony csak az emberek
       úgy  nézett  ki,  mintha  tüzes  billogot  nyomtak  volna  rá.   űznek egymással. Jelet sütni a másik bőrére! Őrült népség,
       Égett  és  hasogatott,  ezért  Dathan  a  tó  felé  indult,  hogy   dohogott magában.
       lehűtse a sérülést, amikor nevetést hallott meg a távolabbi   Kora  délután  volt,  mire  visszaért  a  kunyhójához.  A
       bokrok közül. Nem volt teljesen emberi a hang, de a férfi   dombtetőről látta, hogy odalent a falu felbolydult, akár a
       még így is felismerte benne a kendőzetlen gúnyt.      méhkas. Az emberek izgatottak voltak, fel-alá szaladgál-
        Elöntötte  a  méreg.  A  bokrok  irányába  kiabált,  rövid,   tak és hangoskodtak. Egyesek az eget bámulták, mások a
       indulatos szavakat vakkantva, aminek nagyjából az volt a   földre borulva könyörögtek a szellemekhez.
       lényege,  hogy  szívesen  kipakolná  az  őt  megbélyegző   Dathan tekintete a településen túlra tévedt. Arra a terü-
       egyének belső szerveit a fűbe, lehetőleg a szülőanyjukéval   letre, amit a falusiak műveltek a hideg hónapok távozását
       együtt.  Erre  újabb  rosszmájú  vihogás  volt  a  válasz.   követően, aztán pedig egész nyáron kijártak oda ennivaló
       Dathan felkapott egy kisebb követ és – bár furcsa külsejű   zöldségekért. Perzselés nyoma volt látható a földön. Egy
       támadóit  már  nem  látta,  csak  sejtette,  hol  lehetnek  –  a   tökéletes kör, ami átégette a talajt és a növényeket. Mintha
       bokrok  közé  vágta,  majd  magában  fortyogva  lesétált  a   valami az égből ereszkedett volna alá a falu mellé.
       vízhez, hogy végre lehűtse sajgó fenekét. Dühöngött, szit-                   * * *
       kokat morzsolt el fogai között, bár a mások kárára történő
       viccelődés nem volt számára ismeretlen fogalom. Maga is   Leszállt az éj, és felkapaszkodott az égre a telihold, de
       tett már ilyet. Még gyerekkorában egyszer például skorpi-  az ünnepség hangulata nem hagyott alább. A hálóhelyén
       ót dugott egy gyerek fekhelye alá, hogy alaposan ráijesz-  Tyrr  közben  lefekvéshez  készülődött.  Vizet  töltött  egy
       szen  az  undok  kölyökre.  Igaz,  az  már  nem  szerepelt  a   cserépkorsóból egy lapos tálba, aztán megmosta az arcát.
       tervében, hogy az állat halálra marja gyerektársát. A tréfa   A  következő  nap  járt  eszében.  Holnap  pappá  szenteli
       rosszul sült el, Dathan pedig mélyen hallgatott arról, hogy   legújabb tanítványát. Felemelő, csodálatos szertartás lesz.
       köze volt a dologhoz.                                  Az  ágyához  lépett,  ahol  levetette  ékszereit  és  súlyos
        Leült a vízbe, áztatta egy ideig a hátsóját, majd, amikor   köntösét. Az ujjai eközben szinte véletlenül végigsimítot-
       úgy érezte, a víz már megtette a magáét, kiment a partra   tak  egy  régi  forradáson,  amit  a  bőrén  viselt.  A  pappá
       megkeresni az eldobott dárdákat. Aztán duzzogva haza-  szentelés napján égetik rá ezt a szent jelet az egyház tagja-
       felé indult, és elhatározva, hogy soha senkinek nem fog   ira, pontosan délben, amikor a legmagasabban áll a Nap.
       beszélni erről az egészről. Nehezen viselte, hogy bolondot   Tyrr egy pillanatra összeráncolta a homlokát. Igaz, már
       csináltak belőle, mégpedig puszta szórakozásból.      húsz  esztendeje  volt  pap,  egyetlen  dologra  máig  sem
        Az  égett  seb  okozta  fájdalom  miatt  először  nehezen   találta  a  választ;  mi  ütött  az  ősi  szellemekbe,  amikor
       haladt, de aztán felvett egy egyenletes tempót. Már mesz-  úgy döntöttek, hogy éppen a hátsóján jelölik meg a kivá-
       sze  maga  mögött  hagyta  a  tavat,  amikor  a  síkság  felett   lasztottat?
       n13

       Jonny és a vicas







        Esteledett, Johnny nagyot nyújtózott az aprócska lakás-  Nem  akarta,  hogy  vörös  szemeitől  halálra  ijedjenek  az
       ban, érzékei kiélesedtek. Készülődött az esti vadászatra.   emberek.
       Kiment a konyhába, készített magának egy kávét, miköz-  Az éhség hajtotta, gyorsan haladt nesztelenül a falakhoz
       ben  a  gyomra  megkordult.  A  vér  utáni  sóvárgás  elemi   lapulva, mint egy macska. Közben ide-oda forgatta a fejét,
       erővel tört rá, már nem emlékezett pontosan, mikor ivott   nem  lát-e  valamelyik  mellékutcában  egy  magányos  haj-
       utoljára, talán egy hete?                             léktalant vagy egy kóbor részeget, bár mostanában finy-
        Megvárta, amíg a nap lebukik a házak mögött, és lila   nyás lett, legjobban fiatal lányok vérét szerette fogyaszta-
       árnyék borul az utcára, majd leszaladt a lépcsőn. A mocs-  ni, ilyenkor a vériváshoz némi szexuális izgalom is társult.
       kos  kapualjban  még  komótosan  elszívott  egy  cigarettát,   Bekanyarodott egy mellékutcába – szemét és tócsák bár-
       majd eltaposta a csikket, és a rozoga kukák fele passzolta   merre néz –, milyen lepra ez a külváros! Egy fekete kóbor
       tornacipős lábával.                                   eb ment át előtte: odafutott hozzá, óvatosan megszagol-
        – Igen, most már biztonságos, irány a 6. sugárút!    gatta majd továbbállt.
        Hosszú, szőke haját gumival szorosan összefogta hátul,   – Na ne! Állatvért végképp nem iszom!
       és  fekete  mackófelsőjének  kapucniját  mélyen  a  szemébe   A következő utcában végre szerencséje lett, egy szakál-
       húzta, arca így félig takarásban volt.                las koldus aludt a kukák mellett, nejlonzsákokkal körbe-
        –  Remélem,  nem  felejtettem  el  a  kontaktlencsém!  –   bugyolálva.

       Facebook: Lidércfény Online • lidercfeny@szentesinfo.hu • www.lidercfeny.hu                            9
   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14