Page 11 - lidercfeny_akf_202502
P. 11

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat                                        XVII. évf. 3. szám, 2025. március



        – Áhh, hát innen a nemesi jellem! Tehát ön király is?  – Az hogyan lehetséges?! Kérem, mellőzze az otromba
        – Az! Bemehetek?                                     tréfákat! Ilyen komoly emberekkel nem viccelődünk!
        – Nem.                                                – Ez nem vicc! Dédapámat tizenhárom évesen nemzette
        – Miből gondolja, hogy hivatalos személy vagyok?     a nagy öreg! Büdös szájú taknyos Méri, a bantu törzsfő-
        –  A  rendőrfőnöki  kabátjáról,  és  az  azokra  aggatott   nök rabolt lánya volt az ükanyánk.
       érdemrendekről, ami nem mellesleg lopott is.           – Ez igaz?! Oh, kérem, engedje meg hogy megszorítsam
        – Ha lopott, akkor hogyan lehetek hivatalos személy?  a becses kezét! Micsoda megtiszteltetés! Micsoda szeren-
        – Ruha teszi az embert, meg aztán honnét tudhassam én   cse, hogy megismerhettem!
       azt, nem-e akar ezzel megtéveszteni?!                  – Na végre! Akkor bemehetek?
        – Ez igaz, manapság az ember nem lehet elég óvatos.   – Nem.
       Mondja  kérem,  honnét  jött  rá,  hogy  ez  a  rendőrfőnök   – Aztán mért nem?! Azt a tagot miért engedte be öltöny-
       kabátja?                                              ben  és  nyakkendőben,  nadrág  nélkül?!  Ráadásul  még
        – Onnét, hogy én nyertem tőle kártyán egy hete.      kisegítési díjat sem kellett fizetnie.
        – Értem. Vagyis én öntől loptam ezt a kabátot, tehát nem   –  Benne  van  a  házszabályzatban  kérem,  belépés  csak
       lehetek hivatalos személy.                            úriembereknek.
        – Jogos a felvetés, miszerint párhuzamot von a két eset   – És én nem vagyok neked elég úriember?! Az a senki
       közt.                                                 egy szál szafaládéban ment be! És akkor én ne lennék úri-
        – Tényleg kártyán nyerte?                            ember?! A Király?! Az egyéni vállalkozó?!
        – Igen, egy hamutállal.                               – Uram, kérem, ne csináljon jelenetet! Az nem segít. Ide
        – Hát az meg hogyan lehetséges?!                     is ki van írva huszonhat nyelven. „Belépés csak úriembe-
        – Éppen egy hamutállal püföltem a rendőrfőnök fejét,   reknek.” – mutatott az ajtófélfába karistolt ékírásokra. –
       miközben azokon a cinkelt kártyákon térdeltem, amik az   Arról meg igazán senki sem tehet, ha ellopják a nadrágját.
       én jogos tulajdonomat képezték.                        – Egyik Európában használatos nyelven sincs kiírva, de
        –  Tehát  hamiskártyázás  büntette  forgott  fent.  Ön  azt   még csak a környező országokban használatosakéban se
       mondta, öné volt a kártyapakli. Akkor ön is cinkelte meg.   – nézett rá közelebbről a belépni szándékozó vendégjelölt.
       Vagy talán nem?                                        – Ja kérem! És még én lennék rasszista?! Mi igenis befo-
        – Természetesen, de észrevette.                      gadó nemzet vagyunk! Mindenkit a saját nyelvén verünk
        – Ha észrevette, akkor hogyan nyerhetett?            félájultra.
        – A hamutállal.                                       – Értem. Ez igen kedves maguktól. Mégis mi kell ahhoz,
        – Mégis hogyan? Volt benne egy Royal-flöss?          hogy úriember legyek?!
        – Nem. Két rágófog. Legalábbis amikor harmadszor      – A jó modoron és a higgadtságon kívül? Nyakkendő.
       vágtam a rendőrkapitányt arcon vele.                  Oh, majd elfelejtettem, minden kedves először betérő ven-
        – Akkor ön nem nyert, tehát a kabát tulajdonjoga se az   dégünk  kap  ajándékba  egy  pepita  nyakkendőt.  Tessék
       öné.                                                  parancsolni! Igen, kösse fel kérem! Oh, igen! Egész jól áll
        – A partit valóban nem, ám de a verekedést én nyertem.  önnek. Kérem, felség, fáradjon be a „Fogadó a döglött
        – Ja! Az kérem más. Akkor ez az ön jogos tulajdona.   patkánybélhez” előcsarnokába!
       Kérem, fogadja el tőlem ajándékba!                     –  Mondja  kérem  meg  nekem,  de  most  őszintén!  Már
        – Nagyon kedves öntől, felség! Teljesen meghatódtam!  bent vagyok, teheti. Miért hívja magát ajtónállónak, ami-
        – Akkor bemehetek?                                   kor csak egy szimpla kidobóember?!
        – Nem.                                                – Oh, kérem alássan. Ha nem így tennék, hogy a fené-
        – Hát persze, a kisegítés. Parancsoljon, itt van ezer fran-  ben tudnék eladni egy tucatnyi okádék nyakkendőt egyet-
       cia új frank.                                         len este alatt? Darabját ezer francia új frankért?
        – Igen, ez már tárgyalási alap. Tehát! Ön egy tisztességes   – Valóban! Kérem tisztelettel, vegye olybá, mintha nem
       vállalkozó, fizetővendég, aki ráadásul nem hivatalos sze-  szóltam volna. Sok sikert a nemzetközileg elismert üzlet-
       mély is egyben. Nemesi származás igazolva, mint a zseb-  politikájához!
       tolvajok királya. Ez  utóbbi állítását alá tudja támasztani   – Oh, felség, elismerő figyelme megtiszteli szerény sze-
       egy felmenője nevével?                                mélyemet!
        – Mi sem egyszerűbb. Engedje meg, hogy bemutatkoz-    – Kérem alássan, ajánlom magamat! A viszont látásra!
       zam!  Piszkos  Fred  ükunokája Arisztid.  Tisztelettel aján-
       lom magamat!
















       Facebook: Lidércfény Online • info@lidercfeny.hu • www.lidercfeny.hu                                  11
   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16