Page 11 - lidercfeny_akf_202512

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat XVII. évf. 12. szám, 2025. december

Az elvárt lebuktatásokat. Szereted a friss husikát?! Úgy váglak szájon, hogy elered a
Most viszont ez a ballonkabátos megzavarta őt, még jó, véred!
hogy sikerült leráznia. Nem baj, majd jelenti a feletteseinek – Halkabban, jó ember, mert elvitetem!
ezt is. Róka mindenre felkészülve elindult áldozatot keres- – A kurva anyádat, azt viteted te el, te cukrosbácsi! Én
ni. Sokáig nem talált senkit se, aki, mikor ránézett, ne vitetlek el a Gulágra, te gazember! Kislányokat molesztálsz
vonult volna be azonnal a kabinjába. Mígnem egy kislányt a vonaton?!
nem vett észre egy nyitott kabin előtt babázva. Talán, ha Korom János bútorasztalos nagydarab ember lévén
lehetett öt vagy hatéves. Róka odament hallgatózni. toronyként magasodott Róka fölé, és az elbizonytalanodott.
Odabent ment a diskurzus, ők még nem vették észre, azt Ennek az embernek, ha így mer beszélni egy ÁVH-ás tisz-
kint is hallja valaki. Körbenézett, a vagon folyosója üres tel, akkor vagy magas beosztása, vagy igen jó ismeretsége
volt. Persze, mert míg észre nem vették, addig mindenki lehet. Talán még miniszter is lehet a családban! – gondolta,
idekint dohányzott. A bőrkabátja olyan, mintha csak célke- és erre alapozott János is. Egy pillanatra sem kilépve szere-
reszt lenne, az emberek ránéznek és megrettenve elsomfor- péből még közelebb lépett a tiszthez, aki hátrahúzta köpe-
dálnak. A kislányt Marikának hívták és ő mindenki mással nyét és elővillantotta pisztolyát.
ellentétben nem ijedt meg az ÁVH-ás tiszttől. Nem ijedhe- – Azt hiszem elvtárs, félreért, én csak a munkámat végez-
tett meg, mert még nagyon kicsi volt, és nem értette, nem tem. Nem akartam…
tudhatta, most mit is kéne csinálnia. Ezt használta ki Róka, – Mit értek én félre, te ganéj?! Kislányokat taperolsz a
mikor rájött, a kabinban beszélgető társaság igen szűrve és vagon folyosóján?! Takarodj! Takarodj innét, mert széttör-
vigyázva beszél. Mintha tudnák, sejtenék, a falnak is füle lek, te!
van. Így aztán a kislánnyal kezdet beszélgetni, de úgy, – Azt hiszem, félreértés történt…
hogy azt a vagonban beszélgető szülők, akik alig egy-két – Takarodj! Takarodj, mert megöllek!
méterre vannak, ne vegyék észre. Leguggolt a kislány Róka most már biztos volt benne, ez az ember nem fél
mellé, úgy, hogy őt ne láthassák és hogy halkan tudjon vele tőle. Egyre többen jöttek ki a vagon folyosójára és egyre
beszélgetni. többen voltak szem és fültanúi az esetnek. Hiába villogtatta
– Szia, kislány! az ÁVH-ás igazolványát, ez az ember nem fél tőle és a vád,
– Jó napot, bácsi! amivel illette, elveszi felsőbbrendűségét. Ráadásul a nyilvá-
– Hogy hívják a babád? nosság nem tesz jót a titkosrendőrség intézményének, és ő
– Majika. most egyedül van. Róka döntött, jobbnak látta elpucolni
– Értem. És téged? innét, amíg teheti. Így aztán visszavonulót fújt és megszé-
– Majikának hívnak. gyenülten ugyan, mégis aránylag még inkognitóban el
– Szép név egy ilyen nagy lánynak, mint amilyen te vagy. tudott tűnni innen. Dúlt-fúlt mérgében. Elment a legelső
– Máj ötéves vagyok! vagonig, egészen a büfékocsiig, várva a következő megál-
– Nagyon okos kislány vagy. Azt is meg tudod mondani lót, hogy leszállhasson. Általában jó emberismerő, és el
honnét jöttök? szokta kerülni a magas beosztású embereket és az ilyen
– A jokonoktól. Nagymami Szegeden él egy tanyán és ott bakikat. Itt és most, úgy néz ki, mellényúlt. Amikor leszállt
voltunk disznóvágáson, de erről nem szabad beszélni. a következő vasútállomáson, ahol a vonat megállt, a peron-
– Nahát, te tényleg nagyon okos vagy. És mondd, ról megdöbbenve látta, ahogy a vagon nyitott ajtajában egy
tudod-e azt is, mikről nem szabad még beszélni? szürke ballonkabátos napszemüveges ugyanolyan színű
– Igen, a papa mondta, amit a nagyival beszélnek az is karimás kalapot viselő alak nézett egyenesen rá, míg a
titok. vonat el nem haladt az állomás mellett. Ő volt az, aki követ-
– Nocsak. Talán az amnesztiáról sem szabad beszélni, te őt. Lehet ellenőrzést kapott? Lehet őt is megfigyelik?
amit Kádár elvtárs kihirdetett? Vajon látta azt a kellemetlen közjátékot és azt, hogy ő tulaj-
– Ajol sem, meg ajol sem, hogy ez miatt sok gazembej donképpen megfutamodott? Igen, látta és ezt Róka is érzi.
majadt a helyén. Berobogott az állomásfőnök irodájába és telefont követelt
– Aha. Te tényleg nagyon okos kislány vagy. magának, mert azonnal értesíteni akarta az állambizton-
– Hé! Ki maga és mit akar a lányomtól?! ságiakat. Menteni a menthetőt.
Korom János szinte kirobbant a vagonból. Nagy termeté-
vel közvetlenül az ÁVH-ás tiszt elé állt betessékelve a * * *
kabinba a kislányát. Róka felállt és elővette az igazolvá- – Atyaúristen! Apjuk! Hogy beszélhettél így egy ÁVH-ás
nyát, határozott hangon megszólalva. Korom János látta, tisztel? Normális vagy?!
nagy a baj, és úgy döntött nem hátrál meg. Úgy tesz, mint- – Hagyd már, anyjuk! Nem volt más választásom, csak
ha valami magas beosztású ember lenne a rokonságban. ha megijesztem, és az hiszi, hogy én legalább Kádár Béla
Tisztában volt vele, nincs más esélye egy fekete bőrkabátos- unokaöccse vagyok. Nem láttad, a gyerekből kiszedett
sal szemben. mindent, amit nem lett volna szabad?
– Rókusfalvi Tivadar, állambiztonsági hivatal. – Baj lesz ebből, apjuk! Le kell szállnunk a vonatról, ami-
– Takarodjon innen! – kiabált rá az apuka. lyen gyorsan csak lehet.
– Tudja ám, kivel beszél?! Hallja-e?! – húzta ki magát az – Tudom. Azt hiszed, anyjuk, én nem féltem?
ÁVH-ás tiszt. – Hát nem úgy tűnt.
– Takarodj innen, te senkiházi! Pontosan tudom, kivel – Hidd el, belül már legalább öt alkalommal szörnyethal-
beszélek! Ismerem a fajtádat. Kislányokra gerjedsz?! tam. De tudtam, ha meghátrálok vége.

Facebook: Lidércfény Online • info@lidercfeny.hu • www.lidercfeny.hu 11