Page 6 - lidercfeny_akf_202108
P. 6

XIII. évf. 8. szám, 2021. augusztus                                    Lidércfény amatõr kulturális folyóirat


          R. Harbinger

          Alkuképes szívtipró könnyed




          kapcsolatra jelentkezik






           Karen csaknem mellézuhant a széknek, amikor Tom berontott   – Igen, uram… asszonyom… hölgyem. – Rájött, össze-vissza
          a helyiségbe, és bevette magát felesége irodájába.   beszél. – Sajnálom.
           – Hol vagy, te ribanc?! – dühöngött a férfi.          – Én is sajnálom. – Beljebb hajolt az ablakon. Ajkán sejtelmes
           Karen  utánarohant,  és  kérdőre  vonta,  de  Tom  csak  Sharon   mosoly játszott, mintha Tom gondolataiban olvasna. A férfi bele-
          keresésével foglalkozott. Miközben bejárta az irodát, és kutatott,   borzongott az érzésbe: a nő a fejébe lát. – Kár, hogy nem egye-
          Karen legyezgetni kezdte magát. Arca kipirult, homloka gyön-  dülálló, mert ma este ráérek, és bilincsem is van – dorombolta.
          gyözni kezdett.                                        Tom úgy érezte, forró vízzel öntötték nyakon, majd rögvest
           – Hol van a feleségem, Karen?! – kérdezte Tom.      jeges  tóba  dobták.  Nem  tudott  rájönni,  mi  történt  a  világgal.
           A nő végigfuttatta tündöklő szemét a férfin, majd megállapo-  Talán Chadnek van köze hozzá?
          dott az arcán.                                         – Nézze, hölgyem…
           – Miért keresi őt, ha megkérdezhetem? – Megkerülte a férfit,   – Igen?
          és az asztalhoz ment rendet rakni. – Nincs itt, házon kívül van.  A  járőr  arca  felvidult,  mintha  a  nagy  kérdésre  várna.  Tom
           – A szeretőjével van, igaz?! Azzal a bizonyos C. K. nevűvel,   rájött, ha jól keveri a paklit, valami jó is kisülhet ebből az egész-
          akit mindig hívogat! Hol vannak?!                    ből.
           Karen megfordult, és felpattant az asztalra falatnyi fenekével.   – Megsebesült? – nyúlt felé a nő. – Hadd nézzem!
          Keresztbe tette hosszú lábát, pici szoknyája épp csak nem enge-  – Jól vagyok, köszönöm. Éppen útba akartam ejteni a kórhá-
          dett belátást Tomnak.                                zat,  hogy  ellássanak.  Nem  lehetne  szó  róla,  hogy  ez  egyszer
           – Itt nincsenek, a felesége ma otthonról dolgozik – mondta a   eltekintsünk a bírságtól, és utamra engedjen?
          nő, és felcsúsztatta kezét kosztümjén, hogy kigombolja dekoltá-  Tom  igyekezett  elővenni  lehengerlő  vigyorát,  amit  a  kései
          zsát nagyon lassan. – Csak mi ketten vagyunk itt.    kanbulik után vetett be a házisárkány-módba kapcsolt Sharonnál.
           Tom nyelt egyet, izzó dühe helyén hűvös értetlenséget érzett.  A  rendőrnő  szélesen  mosolygott,  és  útjára  engedte  Tomot,
           – Mi-mit csinál, Karen?                             miután felírta nevét és számát egy kitöltetlen bírságra. Jeanice
           A  nő  leugrott  az  asztalról,  odasietett  Tomhoz,  és  váratlanul   szívecskét  rajzolt  az  i  tetejére,  Tom  azonban  összegyűrte  a
          megcsókolta. Az  asztalhoz  húzta,  és  megpróbálta  rádönteni  a   papírt,  és  hátralökte.  Már  a  következő  sarok  után  padlóba
          férfit.                                              taposta a gázpedált. Végigvette a lehetőségeket, és megállapí-
           – Hagyja Sharont, Mr. Anderson… Tom. Itt vagyok én magá-  totta, csak Chad keze lehet a dologban: megátkozta vagy meg-
          nak, bármit megteszek, amit akar. Bármit!            áldotta. Tom nem tudta, minek nevezze, ahogy visszaemléke-
           Mire Tom kettőt pislogott, a nő már letérdelt elé, és sliccénél   zett.
          matatott. Tapasztalt prostikat megszégyenítő fürgeséggel rántot-  – És megcsalt a büdös ribanc! – hördült fel Tom, majd felhaj-
          ta le a cipzárt, és már az övnél tartott, amikor Tom elkapta kezét,   totta italát.
          és felhúzta a padlóról.                                – Sajnálom, öregem, igazán – szabadkozott Chad.
           – Mi ütött magába, Karen?!                            – Ráadásul kivel? Kivel?! A kertésszel! Azzal a kicseszett, tak-
           A nő megkarmolta Tom arcát. A férfi felnyögött, és hátrébb   nyos kertésszel!
          lökte a titkárnőt. Megtapogatta sebét, és meglepetten pillantott   A  pultos  rámordult,  halkabban,  de  Tom  kinyújtott  középső
          véres  tenyerére.  Szeme  még  jobban  kikerekedett  az  undortól,   ujjal válaszolt.
          amikor  Karen  lenyalta  kezéről  a  vért,  és  extázis  ült  ki  arcára.   – És ez biztos? – kérdezte Chad.
          Tom kisietett az irodából, amilyen gyorsan csak tudott, és lelif-  –  Sikerült  belelesnem  a  telefonjába,  mikor  zuhanyozni  volt.
          tezett a mélygarázsba. Beült a kocsiba, szemügyre vette sérülését   Annyiszor  hívta  a  C.  K.  névhez  tartozó  számot,  hogy  az  már
          a visszapillantóban, majd átadta magát az újabb dührohamnak.  maga is égbekiáltó bűn!
           Sharon otthon van, és lefogadom, hogy nincs egyedül – gon-  – Sajnálom.
          dolta. Rájuk gyújtom a házat, amikor odaérek.          – Nem te fogod sajnálni, hanem ő, amikor szembesítem ezzel
           Kihajtott a garázsból, és három piros lámpán húzott át, mire   az egésszel. Meg fog fizetni érte, esküszöm. Pedig olyan boldo-
          rátapadt egy motoros rendőr. Szitkozódott lassítás közben, azt   gok voltunk, nem tudom, hol ment félre ez az egész.
          követően  lehúzódott.  A  járőr  megkopogtatta  az  ablakot,  mire   Chad megdörzsölte állát, és sejtelmes mosolyt villantott.
          Tom leengedte, és a papírjait nyújtotta.               – Talán tudok segíteni a problémádon.
           –  Nézze,  biztos  úr,  nagyon  sajnálom  a  kihágást,  komolyan   – Te? Kétlem, hacsak nem vagy bérgyilkos, és nem engedsz
          mondom. Sosem tettem ilyet, és most sem állt szándékomban,   golyót annak a lotyónak a fejébe.
          de nagyon sietek.                                      – Mit lennél hajlandó megtenni azért, hogy visszakapd? – Tom
           – És mégis hová siet? – kérdezte lágyan a rendőr. Hangjának   arcára meglepettség ült ki, így Chad folytatta. – Tudod, üzletem-
          mézédes csengése bármely férfi szívét sebesebb ritmusra perdí-  ber vagyok, és bírok némi… befolyással – mondta, mint aki jól
          tette volna.                                         megízlelte  a  szót.  –  El  tudom  intézni,  hogy  a  feleséged  ismét
           Tom elképedt a sisakját lecsatoló nő szépségén, sosem hitte,   beléd szeressen. És ehhez nem kell mást tenned, csak kívánnod
          hogy ilyen gyöngyszemek is akadnak a kötelékben.     valamit.
           – Én… hazafelé tartok… a feleségemhez.                Tom elgondolkodott. Vissza akarta kapni feleségét, de meg-
           – Szóval nős?                                       éri-e? Az a mocskos nőszemély elárulta, és összetörte.

          6                                 www.lidercfeny.hu • lidercfeny@szentesinfo.hu • Facebook: Lidércfény Online
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11