Page 7 - lidercfeny_akf_202009

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat XII. évf. 9. szám, 2020. szeptember

Carun

Ötödik típusú találkozás

(Novella száz szóban) – Most pedig takarodjatok és vigyétek ezt a robbanó izét
is!
Flint, a hírhedt bandita a prérin kóborolt, amikor belefu-
tott két földönkívülibe. A kis szürke lények egy Ősrobbanás * * *
nevezetű planétapusztító szerkezetet próbáltak beüze- Pár perc múlva az idegenek elhagyták a Naprendszert.
melni. – Te, Krax, nem felejtettünk el valamit?
– Aztán ti hogyan fogtok megmenekülni? – kérdezte. – Francba, a távirányító…
– Van távirányítónk. – Az egyikük felmutatott egy piros
gombbal ellátott fekete dobozt. * * *
– Aha… Flint kíváncsian tapogatta a fekete dobozt, és megnyom-
Flint előrántotta revolverét és tüzelt; a távirányító kire- ta a piros gombot. Semmi. Nem is sejtette, hogy valahol a
pült a lény kezéből. galaxisban egy űrhajó felrobbant.

Jávorszki András reggelit a legfontosabb étkezésnek tartotta mindenki. Ha
az megvan, már bármit hozhat a nap.
Az akkor tizenhét esztendős Dathant elüldözték a falu-
A jel ból, pedig már asszonyt is választott magának, akinek
frissen nyúzott rókaprémmel akart kedveskedni a nászéj-
szakán. De bánta is ő! Előbb-utóbb valószínűleg elment
volna magától is a földtúró bolondok közül, morogta
magában.
Dathan erős és félelmetes férfiként tekintett magára.
Ami azt illeti, az is volt. Bőre alatt száztíz kilónyi tiszta * * *
izom hullámzott, hatalmas ökle pedig alkalmas volt arra, Sok évvel később Tyrr, az Ég Szentélyének főpapja az
hogy egy ütéssel leterítsen akár egy támadó párducot is. oltár előtt térdelt. Hálát adott az égben lakó szellemeknek
Hogy ez mennyire nem csak szóbeszéd volt, azt jól pél- a bőséges zsákmányért és az aszály nélküli nyárért. A
dázta, hogy egy olyan fogat hordott a nyakában talizmán- hűvös évszak első jelei már megmutatták magukat oda-
ként, aminek az előző tulajdonosát a falusiak szeme láttá- kinn a fákon és a szavanna végeláthatatlan füvén, ám Tyrr
ra ütötte ki. hosszú évek óta először ma végre nem aggódott azért,
A férfi egyébiránt nem sokra tartotta a faluban élőket. hogy nélkülözniük kell. A szellemek kegyesek voltak hoz-
Igaz, egykor maga is közéjük tartozott, de nem tudott zájuk. Soha nem látott mennyiségű vadat sikerült elejteni-
lépést tartani a változásokkal. Elkényelmesedett puhá- ük, és a füstre rakniuk.
nyoknak tartotta a társait, és ennek több alkalommal han- Felkelt, megigazította magán fekete gyöngyökből
got is adott. Hát már elfelejtették, kérdezte, milyen az készült nyakláncát, hosszú bőrszíjakból álló karkötőit,
igazi, férfias vadászat és a zsákmányszerzés? Hogy az majd kisétált a templom külső karzatára, ahonnan belát-
őseik egykor, ha kellett, a vérüket adták azért, hogy
mások jóllakhassanak? Manapság viszont a férfiak a föl- hatta a vályogházakból épült várost. A messzi dombok
det túrják, akár a varacskos disznó, és magokat szórnak mögött a napkorong már lebukott bíborszínű ragyogásba
bele, aztán várják az esőt. Na meg asszonyok módjára vonva az égboltot. Az utcákon javában zajlott a vadász-
serénykednek a kunyhók körül, és vadászat helyett inkább szezon végét jelző ünnepség, az emberek ittak, nevettek,
babusgatják állatokat. Elképesztő! táncoltak.
Dathan öt nyár óta élt számkivetettként. Kunyhót épí- Lépteket hallott a háta mögül. Megfordult.
tett magának a falu feletti domboldalon, a fekete bazalt- – Jó estét, mester – bólintott feléje egy tizenhat éves
sziklák árnyékában, és nemigen törődött másokkal. A forma fiú. – Nem akartam megzavarni. Fohászt mondani
falusiak sem látták szívesen, főleg azóta, hogy azon az öt jöttem.
évvel ezelőtti reggelen bizonyos nemzedékek közötti – Nem zavartál meg semmiben. Láss hozzá nyugodtan!
ellentétekből fakadóan agyonverte az apját egy bunkós- – válaszolta a főpap. Hirtelen eszébe jutott valami. –
bottal. Igen felháborító módon még azelőtt tette ezt, hogy Mondd csak, te miért nem ünnepelsz odalent a többiek-
az öreg elfogyaszthatta volna főtt krumpliból és magvas kel? Hiszen megteheted.
lepényből álló reggelijét. Pedig a sámán is megmondta – Tudom – bólintott a másik. – Csatlakozom is hozzájuk,
már többször: aki éhesen távozik az Ősszellem otthonába, de előbb szólni szeretnék az ősökhöz. Úgy érzem, attól
annak örökké korogni fog a gyomra. Így aztán a bőséges megnyugszom.

Facebook: Lidércfény Online • lidercfeny@szentesinfo.hu • www.lidercfeny.hu 7