Page 7 - lidercfeny_akf_202108

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat XIII. évf. 8. szám, 2021. augusztus

– Tudod mit? Lássuk, mit tudsz! Nem kell a feleségem, nem – Miket beszélsz, Tom?! Megőrültél?! Tedd le a fegyvert!
akarok már tőle semmit, csak a szemébe mondani, hogy gyűlö- – Ne mondd meg, mit tegyek! Soha többé!
löm, és arcon köpni, utána pedig összeszedni valami húsz éves – Pedig talán jobb lenne letenned, haver – csendült fel egy
csitrit isteni seggel és feszes cickókkal! ismerős hang hátulról.
– Tetszik, tetszik. – Mosolygott Chad. – Mondd ki! Tom megfordult, és megpillantotta a szélesen mosolygó
– Azt akarom, hogy vesszen meg utánam mindenki, kivéve a Chadet, amikor becsukta az ajtót. Tom rákérdezett, mit keres ott,
feleségemet! Ő hadd csorgassa a nyálát, hadd egye meg a fekete Chad pedig elindult Sharon felé.
fene, amikor széttépnek a nők! Cheers! – hajtotta fel italát egy – Sokkal könnyebb volt megvezetni téged, mint gondoltam –
kortyra, és a pénztárcájáért nyúlt. kezdte Chad. – Tudod, sokat dolgoztál, szegény Sharon pedig
– Hagyd csak – mondta Chad –, meghívtalak. És itt a névje- nagyon unatkozott itthon… egyedül.
gyem, ha kellene még valami. C… C… úgy, mint Chad – gondolta Tom.
– Köszönöm. Most pedig megyek, és elmondom annak a – Chad Klementine, üzletkötő és tanácsadó – olvasta fel a zse-
lotyónak, hogy mindenről tudok. – Megrázta Chad kezét, és béből kitúrt névjegykártyát. – C. K.
megesküdött volna, közben zöld fény táncolt a férfi szemében. Chad meghajolt teátrálisan, és mintha sütkérezett volna a
Akkor a gyér világítás különös játékának tudta be, de így utólag lebukás rivaldafényében.
egyre kevésbé hitt ebben. – Te nyomorult! – Tom három golyót eresztett a férfi mellka-
A házhoz érve nem hajtott fel a feljáróra, amikor meglátta a sába, de ő alig rezdült. – Mi az isten vagy te? – kérdezte Tom
kertészt az előkertben, csak lehúzódott. Dühből szorította a kor- hitetlenkedve.
mányt, fülében ott csengtek a kanbulikról ismert haverok élcelő- Chad azt felelte zölden izzó szemmel:
dései: „Felszarvaztak.” „Jobban jártál így.” „Egy olcsó ribanc – Tekints rám úgy, mint lelkek kereskedőjére.
volt.” „Lépj tovább, haver!” „Velem ugyanezt tette az asszony, – Nyugodj meg, Tom! – csitította Sharon, közben összehúzta
mégis túléltem.” köntösét. – Tedd le a fegyvert!
– Nem leszek egy a sokból – mordult fel Tom, majd magához Tom ráeszmélt, a felesége végig tudott az egészről. A felisme-
vette a rendőr pisztolyát az anyósülésről, amiről még mindig réstől bénultan figyelte őket, ahogy Chad közli, ideje menniük,
nem hitte el, hogy csak kérnie kellett. és az ajtóhoz sétálnak a nő bőröndjével.
Kiszállt a kocsiból, és a fiatal fiúhoz sietett. – Álljatok meg! – üvöltötte Tom, fegyverét a nőre szegezte
– Mr. Anderson, mit keres... – kezdte Charlie, majd meglátta a annak tudatában, ő nem golyóálló. – Megcsaltál engem vele! Egy
fegyvert a férfinél. – Mit akar azzal... nyomorult... nyomorult...
Tom arcon csapta a fegyvermarkolattal, majd rászegezte a – Mondd ki! – suttogta Chad. – Pontosan tudod, mi vagyok.
pisztolyt. Alig tudta visszafogni magát, ahogy a földön fetrengő – Démonnal?
Charlie-t figyelte. A kicseszett Charlie Keyst! – Hallelujah! – üvöltötte Chad, mosolya azonban mintha meg-
– Kelj fel, gyerünk! – Felrángatta a fiút, és lökdösni kezdte. – lepetést tartogatott volna.
Befelé! – Azt hittem, Charlie-val csalsz meg.
Odabent a nappali padlójára vetette áldozatát, és a felesége Érezte, kicsúszik a realitás talaja lába alól, akárha folyamato-
nevét üvöltötte. Sharon rémült arccal bukkant elő szélesre libbe- san zuhanna, miközben a kinti szellő lágyan cirógatta nyakát.
nő fürdőköpenyben, alatta csipkés fehérneműben. Tom érezte Charlie átkarolta Tomot, és a falhoz szorította, mire leesett a
gyorsabban lüktető vérét és verejtékes tenyerét, amelybe min- férfinak, szellő helyett a fiú simogatta. Elejtette fegyverét, és
den pillanattal egyre jobban simult a pisztoly. menekülni próbált, de Charlie fogdosni kezdte, csókolgatta, és
– Vele?! – förmedt rá Tom. – Most komolyan?! Egy húsz éves fiatal, kerti munkával edzett izmait acélkötegként zárta köré.
taknyossal?! Mi van, olyan jól teljesített az ágyban?! Az ifjonci – Charlie-val? – kérdezte Sharon gúnyos vigyorral, majd
hévről van szó, igen?! távoztak, miután közölte: – Charlie meleg, te hígagyú.

n13

Blues érzés

A csaj dögös volt. Barna, hullámos haj, érzéki száj, formás volt vele: lesz, ami lesz... Nem is jött össze, hallottuk, ahogy fent
popsi és lábak. Látszott, be van indulva, dugni akart, ehhez nem odaszól a lánynak.
fért semmi kétség. Igaz, kellett volna még foglalkozni vele, de a – Én lemegyek, iszok még egy sört – pedig már így is eléggé
magas, álmodozó szemű fiú nem volt ráhangolódva a dologra, be volt állva. – Te nem jössz?
őt akkortájt csak egyvalami érdekelte igazán: a zene. – Nem.
Egyszer egy régi, közös ismerősünk azt mondta: a blues a Mindenki csodálkozott, hogy ilyen gyorsan visszatért. Újra
halálról és a dugásról szól… megszerezte a gitárt, amit készségesen visszaadtak neki. Játszani
Javában tartott a házibuli, valahonnan előkerült egy ócska, kezdett, ujjai ösztönösen fonódtak a gitár nyakára, ami emberi
öreg gitár, a fiúnak felcsillant a szeme, érte nyúlt, és akkor ott hangon énekelt.
neki megszűnt minden. Csak a zene létezett, csak az számított. Később valaki a társaságból jószándékúlag figyelmeztette,
Mindannyian ittunk rendesen. Jó volt a hangulat. Próbáltuk figyeljen oda a barátnőjére, mert a házigazda öccse felment
meggyőzni, menjen fel a lányhoz, aki az emeleten várja… hozzá megvigasztalni.
Először nem akart, de aztán meghajolt a többség akarata előtt… Láttam, ahogy felizzik a féltékenység szürke szemében, aztán
Lassan, nagy sóhajjal letette a gitárt és elindult. Azt hiszem, nem ugyanúgy ki is alszik. Nem érdekelte a dolog, nem számított, ő
volt se kedves, se megértő, talán még gyengéd sem. Ha akarta is, csak játszott. A gitár sírt és jajveszékelt a kezében. A hangok
nem mindenáron. A lány azonban nem volt kész, picit erőlködni szinte beszivárogtak a bőrünk alá, és az a különös, fájdalmas
kellett volna, hogy széttegye a lábát. A fiút nem érdekelte, úgy érzés ott vibrált mindannyiunk körül. Behunyt szemmel játszott.

Facebook: Lidércfény Online • lidercfeny@szentesinfo.hu • www.lidercfeny.hu 7