Page 7 - lidercfeny_akf_202001
P. 7

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat                                       XII. évf. 1. szám, 2020. január


       Dave Stark                                            ugyanúgy  passzolt  rá  még  mindig,  mint  tizennyolc  éves  korában.
                                                             Gyorsan visszament a fürdőbe, hogy befújja magát dezodorral és meg-
       Vakrandi                                              mossa a fogát, ami a hajmosás mellett szintén egy időszakos tevékeny-
                                                             sége volt. Még a fésűjével megigazgatta kicsit a haját, és így már össze is
                                                             állt a kép, indulhat a randira. Hopp! Számára egy apróság majdhogynem
                                                             kimaradt: erre az estére vett egy csomag óvszert, ha esetleg nagyon jól
                                                             alakulna a randi. Első alkalom, szörnyen izgult, de igyekezett, hogy min-
        István az izmait a tükör előtt feszítette, már ha egyáltalán volt neki a   den sikeresen menjen majd.
       csonton  és  bőrön  kívül,  de  ő  mégis  Arnold  Schwarzeneggernek  látta   Ránézett az időre a telefonján: 18:28 volt, két perc múlva itt lesz a busz
       magát. Miután elégedett lett az alsógatyás pálcikatest látványával, elkez-  a háza előtt.
       dett készülődni a randira. Bement a fürdőszobába, levetette nadrágját és   Sietve vette föl a cipőjét, kezébe vette az ajándéknak szánt rózsacsokrot
       beállt a forróvizes zuhany alá. Tusolás közben valami régi amerikai slá-  és rohant le a buszmegállóba… kár volt, a busz már jóval előtte elment.
       gert énekelt, pedig a szövegét is alig tudta, illetve a címében se volt biztos.   Az étterem húsz percnyi gyaloglásra volt, a randit pedig hét órára beszél-
       Talán a Pretty Woman lehetett. Megmosta rövid, sötétbarna haját, ami   ték meg, még időben odaér.
       utoljára talán másfél hete láthatott sampont, azóta zsíros csimbókokba   Éppen  hogy  elindult,  elkezdett  havazni,  pedig  még  csak  november
       állt már össze. Miután végzett, lenyírta a borostáját a már alig működő   vége volt, bár amilyen szélsőséges idők vannak, nem lehet rajta megle-
       villanyborotvájával. Dolga végeztével kislisszant a fürdőszobából, át a   pődni. Elkezdett futólépésben haladni, hogy legalább átmelegedjen kissé,
       nappaliba, közben olyan táncot járt, hogy még maga Fred Aister is meg-  mert a zakóján csak egy vékonyabb dzseki volt, ami annyit ért, mint rol-
       irigyelné.                                            lerral elindulni a Szaharába.
        Egy kis egyszobás külvárosi lakásban élt egymagában. Egyszerű pénz-  Háromnegyed hétre ott is volt már a város egyik igazán puccos étter-
       tárosként  dolgozott  a  helyi  szupermarketben.  Nem  igazán  járt  sehova   ménél, ahol megbeszélték a randit.
       szórakozni ifjabb korában sem, nem ismerkedett csinosabbnál csinosabb   István az indulás előtt számolgatott, és az jött ki neki, ha mindketten
       lányokkal, inkább otthon maradt és nyomta a Call of Duty-t és a GTA-t.   csak  egy-egy  tányér  salátát  esznek  pohárnyi  víz  kíséretében,  akkor  is
       Viszont  most  huszonhat  éves  korára  tett  valamit  az  ügye  érdekében:   rámegy az egészre a félhavi fizetése, annyira drága ez a hely. Várt kint tíz
       regisztrált egy társkereső oldalra, ahol összeismerkedett egy vele egyko-  percet, de nem jött, úgy gondolta, inkább bemegy, hátha ott van Ő is.
       rú hölggyel, aki egy bankban dolgozott és ma végre együtt vacsoráznak.  Betért, nézett jobbra, nézett balra, sehol se látta. Leült az asztalhoz, ren-
        Bement a szobájába, hogy felvegye az ingét, az öltönyét, amiket utoljá-  delt egy üveg bort és szépen elkezdett iszogatni. Elmúlt már hét óra, de
       ra a szakközép idejében vett fel. Illetve erre az alkalomra a sarkmenti   még  akkor  sem  látta  azt  a  csinos  hölgyet,  akivel  már  napok  óta  csak
       kínai  üzletben  vett  egy  csokornyakkendőt  is.  Felöltözött,  és  minden   álmodott…

       Ann Heart                                             melyek a házukban történtek. Nem egyszer volt, hogy halk koppaná-
                                                             sokat, nyikorgásokat hallott. Álmában olykor az öreg jelent meg és
       A halottlátó                                          segítségért kiáltott. De volt olyan is, mikor teljes alakban jelent meg és
                                                             átlibegett  a  szoba  egyik  végéből  a  másikba,  majd  abba  az  irányba
                                                             mutatott, ahol a háza állt. Ann rémületében nem értette, mit akarhat a

                                                             tét házában, tudatosult benne, hogy mit is próbált közölni. Legalábbis
        Ann mozdulatlanul lapult a fűben. Még lélegzetét is visszatartotta,   kísértet, csak napokkal később, mikor megtalálták Mike bácsi holttes-
       nehogy kitudódjon jelenléte. Élvezte, ahogy a lágy szellő által életre   ő azt hitte, de pár napra rá ismét megjelent szobájában.
       keltett fűszálak cirógatják bőrét. A mezőn nyiladozó színes vadvirá-  Elhatározta, hogy úgy csinál, mintha észre sem venné, bár ez volt a
       gok és bokrok illatáradatától kissé megbódult. Eszébe juttatta gyer-  legkevésbé betartható ötlete, hiszen ki ne rökönyödne meg egy lebegő
       mekkorát, mikor testvérével játszottak együtt a házuk mögötti hatal-  entitás  láttán?  Valamit  muszáj  volt  kitalálnia,  amit  be  is  tartott,  ám
       mas mezőn. Imádta azt a helyet. Mindenkitől távol volt, biztonságot   ezzel csak magára haragította az öreg szellemét. Így már a családot is
       és  nyugalmat  adott.  Volt  egy  tó  is  nem  messze  a  házuktól,  ahová   rettegésben tartotta. Éjszaka, mikor mindenki aludt, csak Ann nem,
       édesapjuk szokott elmenni pecázni. Néha ő is vele tartott, csak hogy a   lépteket  lehetett  hallani,  és  volt  olyan  is,  mikor  az  ajtók  maguktól
       papa ne legyen egyedül. Testvére sosem ment velük, mert unalmas-  csapódtak be, pedig egy ablak sem volt nyitva. Az egész család rette-
                                                             gésben élt, de ezt Ann nem hagyhatta. Fogta magát és elment a ház-
       nak tartotta a horgászást. Ilyenkor Ann figyelte, ahogy apukája nagy   hoz. Ezt a pillanatot milliószor lejátszotta a fejében. Mikor meghallot-
       gondossággal felszereli botjait. Míg papa a halra várt, a lány addig   ta a zuhanó repülőgép hangját, mely pont az ő házukba csapódott be,
       felfedezte  a  tó  vadregényes  környezetét.  Hiszen  az  nem  volt  olyan   majd nagy robbanással felrobbant. Ott lett vége csodálatos gyermek-
       unalmas, mint ahogy azt Pat hitte. Tele volt élettel. Hangyákkal, lep-  korának. Megtörték. Megtörték lelkét, mely addig tiszta volt és ártat-
       kékkel,  rovarokkal,  madarakkal,  amiket  szeretett  megfigyelni.  Már   lan.
       ekkor elhatározta, hogy biológus lesz.                 Beletelt néhány évbe, mire feldolgozta a tragédiát. Sok ember segí-
        De ahányszor kijöttek ide, mindig ránézett az üresen ácsorgó fapad-  tett neki, sok barátja is lett. De különleges képességétől nem szabadult
       ra, melyen Mike bácsi üldögélt. Hiányzott neki az idős úr. Nagyon   meg. Idő közben meg kellett tanulnia együtt élni ezzel a tehetségével
       kedves volt, mindig mesélt valami történetet az életéről és mindig volt   és átok helyett áldásnak tekinteni rá. De sikerült. Sok szellemmel talál-
       nála finom cukorka, melynek ízét Ann imádta.          kozott,  kik  segítséget  kértek  tőle.  Kik  jelenlétükkel,  kommunikáció-
        Egy  puffanó  hang  hallatán  visszatért  a  jelenbe.  Kezében  ott  volt   jukkal megijesztették még élő szeretteiket, pedig ártani nem akartak,
       Nikon  tükörreflexes  gépe,  melyet  egy  virágon  felfelé  tartó  katicára   csak tudatni velük, hogy még ott vannak, még nem léptek át a fényka-
       fókuszált,  de  annyira  elkalandozott,  hogy  idő  közben  a  célba  vett   pun. Mikor az élők Ann segítségével szembesülhettek elhunyt roko-
       alany  már  kimászott  a  képből.  Kissé  fáradtnak  érezte  elméjét,  így   naikkal, megbékéltek és így el tudták engedni családtagjaikat. Mert a
       inkább  elpakolta  fényképezőgépét  és  elterült  a  fűben.  Az  életben,   halál után nem csak az élőknek rossz.
       mely ott zsongott körülötte szüntelen. A nap meleg sugara átsütötte   Annak a reményében jött vissza ide, hogy lezárja múltját, hogy ő
       minden  porcikáját.  Élvezte  ezt  a  pillanatot.  A  madarak  csicsergése   maga is megbocsátást nyerjen, még ha oly nehéz is itt lennie. Mert
       ellazította.                                          nehéz volt, hiszen családja még mindig élhetne, de az élet kegyetlenül
        Határozottan úgy gondolta, hogy minden akkor kezdődött, mikor   elvette  őket.  Sokáig  azt  kívánta,  bárcsak  ő  is  meghalt  volna,  akkor
       Mike bácsi meghalt. Próbált vele kommunikálni, de akkor ő még kis-  most  lelke  nem  szenvedne  hiányuktól,  de  rájött,  nem  lehet  önző.
       lány volt és megriadt a különös, megmagyarázhatatlan jelenségektől,   Segítenie kell másokon.

       Facebook: Lidércfény Online • lidercfeny@szentesinfo.hu • www.lidercfeny.hu                            7
   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12