Page 13 - lidercfeny_akf_202009
P. 13

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat                                  XII. évf. 9. szám, 2020. szeptember


       Dave Stark


       A vacsora találva







        Az izzadság patakokban folyt le róluk, valami nagyon   - Veszed le róla a mocskos kezedet, Te… Te… mocskos,
       meleg helyiségben lehettek.                           pszichopata vadállat!!
        Talán egy kazánház - gondolták, de a szemükre kötött   - Josh, hagyd... kérlek, ne hergeld fel…
       kendő miatt nem tudták megállapítani.                  - Még hogy hagyjam?? Megvesztél?? Ez az örült még itt
        Húszas éveik végén jártak, éppen aznap este jegyezték   simán  elkezd  téged  tapizgatni!!  És  én  csak  itt  üljek  egy
       el egymást egy romantikus vacsora közben. Ő volt Josh és   helyben nyugodtan…
       Pamela. Még a gimnáziumi éveikben ismerték meg egy-    A  nagydarab  melák  hümmögött  magában,  odalépett
       mást, együtt jártak a Lángrózsák nevű biológia szakkörre.   egy asztalhoz és felvett róla egy kalapácsot, amivel egye-
       Joshnak  már  első  pillanattól  kezdve  tetszett,  de  Pamela   nesen  Josh  fogai  felé  célzott.  Legalább  négy  fogának  a
       inkább kerülte Josht, mivel ő akkoriban punk volt. Végül   maradványait  köpte  a  padlóra  egy  kis  véres  nyállal
       egy projektbe osztották be őket, és a sok munka és a szak-  együtt.  Nem  volt  mese,  nyugton  kellett  maradniuk  és
       kör mellett elkezdtek egyre gyakrabban találkozgatni és   hagyni, hogy nyugodtan azt tegye velük ez a melák, amit
       egymásba szerettek. Egy egyetemre is jártak, csak külön-  csak akar. Bár Pamela egyszerűen nem akart megnyugod-
       böző szakra: Pamela jogásznak, Josh pedig pszichológus-  ni mégsem, és inkább átvette Josh szerepét.
       nak készült.                                           - Te kis rohadék!! Remélem, tudod, hogy a város legjobb
        Február 14-e: Valentin nap, már 10. éve jártak, sőt 3 éve   ügyvédjét kaptad el… ha kijutok innen élve, teszek róla,
       össze is költöztek. A város legjobb éttermében, az Arany   hogy még a rothadó hullád is a rácsok mögött legyen!!
       Homár Étteremben ünnepelték meg ezt a jeles napot. Josh   - Pamela… mit csinálsz?? Nem azt mondtad, hogy nem
       még előzetesen megkérte a szakácsot, hogy az eljegyzési   kéne felhergelni?? Még a végén Téged is bánthat!!
       gyűrűt a desszertbe rejtse el. Hazafelé tartottak, útközben   - Szarok rá, úgyis a rácsok mögött fogja végezni – ezen
       a gyermekvállalást tervezték meg. Mire a házuk elé értek,   a melák ismét hümmögött egyet és akkora pofont adott
       mindkettejükre hátulról ütést mértek és minden elsötétült   Pamelának, hogy felborult a székével együtt.
       számukra, végül abban kazánházban tértek magukhoz.     -  Túl  nagy  a  szátok,  be  kéne  varrnom  –  szólalt  meg
        - Josh… Josh… mégis hol vagyunk? – kérdezte kétség-  dübörgő  hangon.  –  Tudom,  hogy  kik  vagytok  Josh
       beesetten Pamela.                                     Stephenson, pszichológus és Pamela Crowl, jogász.
        - Nem tudom, szívem... talán valami kazánház lehet ez.   - Mit akarsz tőlünk? – kérdezte Josh. – Ha pénzt akarsz,
        - De mégis miért raboltak el minket? Mi rosszat tettünk?   akkor megadjuk, csak mondj egy számot akármennyi nul-
        -  Valószínűleg  valamiféle  mocskos  embercsempészek   lával a végén, megadjuk.
       lehettek...                                            - Nem kell a pénzetek, a megrendelő már kifizetett.
        - Vagy esetleg ez is annak a Billy haverodnak egy újabb   - Mi... miféle megrendelő?? – akadtak ki mind a ketten.
       hülye tréfája.                                         De a melák csak nevetett magában. Rápillantott Pamela
        - Nos, megkönnyebbülnék, ha valóban az lenne.        kezére,  és  meglátta  a  csillogó  eljegyzési  gyűrűt  rajta.
        Az igazságra már nem kellett sokáig, miután magukhoz   Valamit mintha motyogott volna magában, de nem értet-
       tértek, körülbelül 15 perc múlva kinyílt a meleg helyiség   ték,  végül  az  asztaláról  fölvett  egy  rozsdás  fűrészt  és
       nyikorgó  vasajtaja.  Valaki  dübörgő  léptekkel  jött  be,   levágta az ujját. A levágott kis csonkból csak patakzott ki
       lekapta mindkettőjükről a szemkendőt, majdnem megva-  a  vér,  torkaszakadtából  üvöltött  és  úgy  sírt,  akár  egy
       kította őket a lámpa fénye. Bár talán titkon legszívesebben   újszülött. Félt, hogy elvérzik, bár nem csodálkozott volna,
       megvakultak  volna,  minthogy  lássák  azt  a  pacákot,  aki   hogy ez a célja ennek pszichopata hentesnek. Végül ama-
       bejött hozzájuk: legalább 2 méter magas, talán szélességre   tőr varratokkal bevarrta az ujja helyét, és csak lelocsolta
       is  akkora  volt.  Véres  kötényt,  szakadt,  mocskos  ruhát   egy üveg vodkával fertőtlenítés gyanánt.
       viselt és arca… Mintha a tűzbe nyomták volna, az egyik   -  Ezt  az  ujjat  elrakom  emlékbe  –  kirántott  egy  furcsa
       szeme helyén üvegszem, a hajából csak néhány hosszabb   nyakláncot  a  pólója  alól,  amin  különböző  testrészek  és
       tincs volt. De a vigyora mindennél rémisztőbb volt, szinte   szervek  voltak.  –  Ujjam  még  úgysincsem  a  kabalámon,
       a  füleiig  ért  fel,  olyan  volt  akár,  mint  egy  pszichopata   pláne nem egy ilyen csillogó gyűrűvel.
       mészáros. Alaposan végigmérte Josht és Pamelát, mind-  -  Te  mocskos…  szemét  köcsög…  neked  véged  van,
       kettőjük  erében  megfagyott  a  vér.  Ezután  fölvett  egy   kifoglak nyírni!! – kiabált Pamela.
       maszkot, amilyet Hannibal Lecter viselt, ezzel már tuda-  -  Hm,  szerintem  pont  én  foglak  téged,  de  még  nem
       tosult bennük, hogy ez az „ember” biztosan egy pszicho-  most...  jól  elszórakozok  mindkettőtökkel.  –  kiment  a
       pata.                                                 helyiségből és bezárta maga mögött a vasajtót.
        Először Pamelához lépett, bőrkesztyűs kezével végigsi-  Talán csak pár perc, de akár több óra is eltelhetett, mégis
       mogatta az arcát. Végigfutott rajta a rémület, Josh pedig   örökkévalóságnak tűnt, mire visszatért. Egészen addig a
       egyszerűen dühbe gurult.                              nagy meleg miatt mind a ketten már a kiszáradás és az

       Facebook: Lidércfény Online • lidercfeny@szentesinfo.hu • www.lidercfeny.hu                           13
   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18