Page 13 - lidercfeny_akf_202512

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat XVII. évf. 12. szám, 2025. december

– Már elmondtam. Azt hittem, a három per hármasok – Ezt, ezt, ezt nem teheti velem!
figyelnek a részletekre. Nos, hamarosan itt az ÁVH, és meg – Késő, már megtettem. Majd mesélhetsz a
fogják találni azt a hivatalos feljelentést, amit nagyapám tett kihallgatótiszteknek mindenféle marhaságot. Róka-rege-
ellened, és amit te tüntettél el, mert hogy te valójában ügy- róka! Minden bizonyíték ellened szól és minden állításod a
nökként csempészárut terítesz és kettős ügynök vagy. józan ész ellen lesz! Tudod, ha Marikával nem vagy olyan
– De hát ez rágalom! Nincs is ilyen feljelentés, és én nem gerinctelen, és nem teszed egy életre lelki beteggé, mert az
terítek csempészárut! Sőt, azt se tudom, ez itt kié?! Nem apját miatta kínozták halálra, akkor nem változtatom meg
vagyok kettős ügynök! a történelmet. Ám de így megérdemled! Ahol halál volt,
– Persze hogy nem. Ez mind koholt vád, akárcsak a tied halál is marad és ahol élet, ott élet. Nagyapám így is meg
a nagyapám ellen. fog halni fél év múlva, csak balesetben és nem azért, mert a
– Mégis hogyan?! Ezt nem lehet elintézni, ez mind szigo- pribékjeitek agyonverik. Marika így is utálni fog minden
rúan titkos! kommunistát és ügynököt élete végéig, csak éppen nem
– Látom, nem figyelsz. Most szigorúan titkos. Ám de lesz lelki nyomorék miattad. Ja és most jön a jó hír, te még
hetvenhat év múlva már nem az. Beszoptad barátocskám! harmincegy évig élni fogsz, mert addig tart az életvonalad.
Fogadd el, veszítettél. Téged hamarosan letartóztatnak és a Hát, nem lennék a helyedben haver. Élni fogsz, az igaz, de
nagyapámat kitüntetik, bár neki fogalma se lesz, hogy az életed minősége csapnivaló lesz és átkozni fogod a
miért. Elég, ha én tudom. Tudod az időhurok miatt, csak én napot, hogy valaha is találkoztál velem! Hoppsza, ahogy
és te fogjuk tudni, mi történt valójában, mi az igazság. Hát hallom, megérkeztek az URH-sok. Ideje mennem a saját
barátocskám, nem lennék a helyedben. Ráadásul ezt a koromba. Én hazamegyek, téged meg itt találnak whis-
házat is te bérelted ki két éve már lassan. kyvel és szivarral a kezedben, a te bérleményedben, a te
– Én nem béreltem ki semmit sem! – üvöltött tehetetlenül csempészáruddal, a te szigorúan titkos és a kommunista
Róka. pártól lopott irataiddal. No meg mindennel, ami bizonyí-
– Igaz. Én béreltem ki a te nevedben és erről papírok és ték, és egy hihetetlen történettel, amit csak te és én fogunk
tanúk is vannak. És az időhurokhatás miatt mindenki rád ismerni valójában. Aha, hallom épp most jönnek fel a lép-
fog emlékezni, ami normális dolog, hiszen én még meg se csőn. Itt az ideje elköszönnöm. Adiosz, seggfej!
születtem. Ha rám emlékeznének, az paradoxon lenne.

R. Harbinger

Kicsiké a világ

Suzy, a kis elefánt távolabb legelt a csordájától. Nem volt a legkisebb. Szeretett volna helyet cserélni Ziggyvel,
szerette, hogy ő a legkisebb, mert mindig ugratták. ha csak egy napra is. Tudni akarta, milyen lehet nagytest-
Türelmetlenül várta, hogy egyszer nagyon nagyra nőjön. vérnek lenni.
A fűszálak közül először egy apró, szimatoló orrocska – Van egy ötletem! – rikkantotta Ziggy. – Te nagy akarsz
bukkant elő, majd azt követte a hosszú bajusz. Egy kis- lenni, én pedig kicsi. Mindketten megkaphatjuk, amit sze-
egérhez tartoztak, aki pici, fekete szemével meredt fel a retnénk.
nála sokkal nagyobb Suzyra. A kis elefánt megijedt tőle, és – Hogyan? – kérdezte Suzy meglepetten.
hátrálni kezdett, mert mint az köztudott tény, az elefántok – Vegyél a hátadra!
félnek az egerektől. Suzy engedelmeskedett, mert a köztudott tény ellenére
– Ne ijedj meg! – kérlelte az egérke, miközben maga is ő már nem félt az egerektől. Amikor felvette Ziggyt, felbá-
megrettent. – Nem bántalak. torodott, és büszkén masírozott be vele a csorda közepére.
Suzyt valahogyan megnyugtatta az apróság széles, A többi elefánt reszketett, akár a gyümölcskocsonya.
kapafogú mosolya. Szörnyűlködtek a látványtól, néhányan felsikoltottak,
– Ziggy vagyok – folytatta az egérke. – Neked mi a egyikük pedig majdnem felmenekült egy fára.
neved? – Az egy egér? – kérdezte valaki halkan.
– Suzy – válaszolta, és megpróbált visszamosolyogni. – Hogyhogy nem fél tőle? – Így valaki más.
Leültek a folyó partján, és beszélgetni kezdtek. Hamar Suzy kihúzta magát, fejét a magasba emelte, és átvonult
összebarátkoztak. hátráló rokonai között. Most végre igazán nagynak érezte
Ziggy elmesélte Suzynak, hogy a családjukban ő a leg- magát, mert mindenki felnézett rá a bátorsága miatt.
idősebb egérke, és irigykedve szemléli kistestvéreit, ami- Ziggy pedig tátott szájjal meredt a fölé magasodó elefán-
ért nekik még olyan könnyed minden. tokra. Olyan érzés járta át, mint a kisgyereket, aki a felnőt-
– Csak játszanak, és fogócskáznak egész nap, nekem teket szemléli.
pedig vigyáznom kell rájuk, és segítenem kell a szüleim- Innentől kezdve a kis elefánt és a kicsi egér elválasztha-
nek. Néha szeretnék ismét olyan kicsi lenni, mint ők. tatlan páros lettek, ahol Suzy volt a nagy kistestvér, míg
Suzy fordítva érzett ezzel kapcsolatban, mert náluk ő Ziggy a kis nagytestvér.

Facebook: Lidércfény Online • info@lidercfeny.hu • www.lidercfeny.hu 13