Page 10 - lidercfeny_akf_202002

XII. évf. 2. szám, 2020. február Lidércfény amatõr kulturális folyóirat

Laura zavartan ránézett. – Nem is tudom, hol kezdjem. Olyan zűrös az egész.
– Margaret… Hogy vagy? – mondta lassan, gondosan formál- – Kezd, ahol akarod, csak mondj már valamit! Kezdjük talán
va minden szót. azzal, hogy mi van Paullal? Mitől ilyen zavart, hajszolt, szórako-
Lassú, álmos mozdulatokkal felkelt az ágyból, belebújt a zott, kedvetlen, és mi az a rengeteg fotó a szobájában ugyanarról
papucsába, és választ sem várva kérdésére kivonult a fürdőszo- a két arcról?
bába. – Jártál a szobájában?
Margaret döbbenten vette észre, hogy Laura jóval magasabb – Igen. Bevallom. Sőt, Laura szobájában is körülnéztem, de
és nyúlánkabb, mint amilyen volt. Amíg az ágyon feküdt, ez nem lettem semmivel sem okosabb. Csak kérdések merültek fel
nem tűnt fel, de amint felállt, szembetűnő lett. bennem, de válaszokra nem leltem. Paul és Laura szóba sem
Harmincöt éves korban lehet még nőni? – hitetlenkedett álltak velem, azt is alig vették észre, hogy egyáltalán itt vagyok.
Margaret. – Két hónap alatt, mióta nem láttam, legalább tíz Nincs más hátra, téged kell, hogy kifaggassalak. Lili szerint mos-
centi… Vagy én vagyok szenilis? tanában gyakran jársz ide.
Margaret kíváncsian körülnézett menye szobájában. Nem volt – Igen, mint tudod, orvos vagyok, és…
szokása más holmijában kotorászni, de nem tudta visszafogni – Ezt úgy érted, hogy orvosi problémáról van szó?
kíváncsiságát. Kicsit csalódott volt, de részben meg is nyugo- – Részben. De nem is ez a dolog lényege…
dott, mivel nem talált semmi olyat, ami megmagyarázná Laura – Hát, akkor mi?
furcsaságát. Se ital, se drogok, se gyógyszerek, se szokatlan – Na, jó! Megpróbálom elmondani. Tehát láttad Paul szobájá-
könyvek, képek. Nem is tudta pontosan, mit is kellene keresnie, ban azt a rengeteg fotót ugyanarról a két emberről.
de semmi olyant nem talált, ami furcsa lett volna. – Igen. Különböző méretű nagyítások.
Egy darabig várt, hátha Laura visszajön, és beszélgethet vele. – Nos, Paul szerint az a két ember nem „ember”.
De Laura csak nem jött ki a fürdőszobából. Elunta a várakozást, – Nem ember?
és átment Paul szobájába. Kopogott, aztán benyitott. A szoba tele – Az egész azzal a koncertfelvétellel kezdődött. Hat kamerával
volt fotókkal. Az asztalon halomban álltak a fényképek, a falak dolgoztak a hangversenyteremben. Paulnak jutott az a feladat,
is tele voltak aggatva, sőt még a sötétítőfüggönyre is fel volt hogy pásztázza a közönséget, keressen hírességeket, érdekes
gombostűzve néhány. Az összes képen ugyanaz a két arc szere- arcokat. Talán te is láttad ezt a közvetítést a tv-ben. Még az ősz
pelt különböző méretű nagyításokban; egy férfi és egy nő, egy elején volt.
nagyon jóképű férfi és egy gyönyörű nő. – Lehet… A holdra szállás jubileumára rendezett koncertre
Margaret azt még megértette volna, hogy egy férfi telerakja a gondolsz?
szobáját egy szép nő képeivel, de itt a férfiről is legalább ugyan- – Igen, arra.
annyi kép volt. – Nagyon szép koncert volt. Hatásos volt, ahogy kezdték.
– Ez is dilis! – sóhajtotta, és elindult a konyha felé. ...Ahogy kivetítették a háttérbe az űrhajóról felvett hold-panorá-
mát, és a nagy csendben elhangzott az a bizonyos híres mondat;
A vacsora elég kurtán-furcsán zajlott le. Margaret egy kicsit „Kis lépés ez egy embernek, nagy lépés az emberiségnek…”
meg is sértődött, hogy nem méltányolták kellőképpen szakács- Aztán megszólalt a zene.
művészetének remekeit. Lili ugyan örült a finom levesnek, a – A zeneszó közben a közönséget mutatták, volt ott két külön-
töltött csirkének, a meggyes piskótának, de a többiek… leges arc. Emlékszel rájuk, vagy neked nem is tűntek fel.
Laura lejött ugyan vacsorázni, de mintha azt sem tudta volna, – Nem. Én a zenére figyeltem.
hogy mit eszik. Hamar végzett az evéssel, és szó nélkül vissza- – Paulnak viszont rájuk ragadt a kamerája.
ment a szobájába. Paul elég későn jött haza, befordult a konyhá- – Rájuk ragadt?
ba, szórakozottan beleevett ebbe-abba, és mire Margaret rende- – Egyre gyakrabban visszatért hozzájuk pásztázás közben,
sen megterített volna neki is, már indult is a szobájába. aztán egyszerűen rájuk ragadt. A koncert második felében egy-
– Paul, édes fiam! Ne siess úgy! Beszélni szeretnék veled! folytában őket mutatta. Ezért is volt a második részben olyan
– Ne most, anya! Jól utaztál? – De a választ már meg sem kevés közönségkép bevágva. A rendező és a vágó jól le is marták
várta. ezért Pault. De Paul oda se figyelt, futott a ruhatárhoz, hátha ott
még eléri a különös párt.
Margaret és Lili kissé lehangoltan üldögéltek a konyhában. – Mi olyan különös rajtuk? Egy gyönyörű nő és egy jóképű
– Nagyi, ez egy igazán finom vacsi volt – mondta Lili. férfi egy elegáns koncerten. Mi ebben a különös?
– Én beleadtam mindent, de a szemük sem rebbent. Azt sem – Azt mondtad, láttad a fotókat.
igazán vették észre, hogy itt vagyok. – Igen, de nem láttam rajtuk semmi különöset. Ők voltak a
Csengettek. koncerten, ugye?
Bob érkezett meg. Kicsit felengedett a hangulat, végre valaki – Igen. De ne hidd azt, hogy nem különösek! Elég különösek.
megdicsérte nagyi süteményét. Pár percnyi udvarias csevegés Azok a fotók, ha jól megnézed, őket, főleg a nagyításokat. Nézd,
után Margaret rátért a lényegre. csak, nálam is van egy ilyen fotó.
– Mondd csak, Bob, mi folyik itt? – Most, hogy jobban megnézem, valóban nem hétköznapi
– Nem tudom, mire gondolsz – próbált meg Bob kitérni a arcok, valahogy túl tökéletesek…
válasz elől. – Nézd a szemüket! Olyan különös a tekintetük. Az egész
Lili vette a lapot, tanulnivalójára hivatkozva gyorsan elbúcsú- arcuk, az egész alakjuk olyan hosszúkás, keskeny, több mint
zott, és felment az emeletre. Pontosabban hangosan feldübörgött karcsú. A hajuk természetellenesen dús, olyan, mint egy fantasz-
a lépcsőn, aztán mezítláb visszaosont, és fülét az ebédlő ajtajára tikus paróka. És nézd a bal csuklójukat! Látod rajta azt a fehér
tapasztotta. pántot? Más nagyításokon még jobban látszik, hogy nincs rajta
– Bob! Kölyökkorod óta ismerlek! Te engem nem tudsz semmilyen kapocs, vagy csat. A mozgólépeken azt is lehet látni,
becsapni. Nagyon is jól tudod, mire vagyok kíváncsi. hogy ennek a fehér pántnak néha egy-egy pontja színesen felvil-
– Margaret! Nem tudok erről olyan könnyedén beszélni. Nem lan.
könnyű valamit elmondani, amit magam sem értek egészen. – A hajuk! Laurának is hasonló a haja. Talán nem ennyire dús.
– Még kíváncsibbá tettél. Jobb, ha belekezdesz, amíg ki nem – Igen. Még nem ennyire dús. Néhány napja még egészen
teregeted a kártyákat, úgysem hagylak békén. vékony szálú haja volt. Ha így megy tovább, hamarosan neki is

10 www.lidercfeny.hu • lidercfeny@szentesinfo.hu • Facebook: Lidércfény Online