Page 10 - lidercfeny_akf_202206

XIV. évf. 6. szám, 2022. június Lidércfény amatõr kulturális folyóirat

kísérőnek rágyújtott egy cigarettára. Messze kalandozó Anyámnak igaza van, lassan családot kellene alapíta-
gondolatai gyönyörű gyertyafényes vacsorához és érzel- nom – tűnődött.
mekkel fűtött szeretkezéshez vezették. A nő mély nyo- Jávorcsik kissé tartott a felelősségvállalástól, úgy érezte,
mott hagyott benne, ám nem volt elég bátorsága és nem hogy a családalapítás a szabadságától megfosztja, de néha
ragadta meg az alkalmat. meg úgy vélte, hogy ez volna a helyes út. Nagyokat sóhaj-
– Örökké egyedül – motyogta maga elé. tott és mielőtt visszaült volna tévét nézni, a konyha felé
Fizetett és adott egy csekélyke borravalót, majd angolo- vette az irányt, és talált még maradék sóspálcikát és pogá-
san távozott a hideg, nyirkos délutánban. Annyira elmélá- csát a pulton, a hűtőben pedig némi narancslét.
zott, hogy majdnem orra esett a járdaszegélyen. Hűvösebb Kellemesen elfáradt a mai napon és folyton a pincérnőn
lett az idő és a hó apró pelyhekben elkezdett szállingózni. járt az esze. Magával ragadta, éjszaka forgolódott, annyira
Megérkezett a tél, amely fojtó magányba taszítja még azo- izgult. Reggel korán kipattant a szeme, mielőtt az ébresztő
kat is, akik nem ülnek folyton a babérjaikon. Hamar eljött megszólalhatott volna. Kómásan kibattyogott a konyhába
az este, sötétedett és Nádasdomb utcalámpái is felgyúl- és főzött magának egy erős feketét, amely mellé cigarettá-
tak, a házakban elhúzták a függönyöket, becsukták a ra gyújtott. Jávorcsik jól érezte magát a bőrében, ki volt
spalettákat, leeresztették a rolókat. Alig lézengtek az virulva, ragyogott, mint a gyertya lángja. Perge úr, az
utcán itt-ott, néhányan kutyájukat sétáltatták. Hó födte be igazgató időnként megjegyezte, hogy lehetne magára igé-
lassanként a tájat, amerre a szem ellát, a gyermekeket nyes, úgy döntött mostantól hallgat rá. Tiszta és ízléses
páran elvitték szánkózni, egészen decemberi lett a hangu- ruhákba öltözött, megmosta a haját, megszárította és
lat, így november idusán. A gépész lomhán vánszorgott megfésülte, mosolygott magában, arra gondolt, hogy rá se
garzonlakása felé, jóleső fáradtság lett rajta úrrá, karjai, fognak ismerni a gyárban. Az ablakot is megpucolta.
lábai elzsibbadtak. Azon töprengett talán mégis elkéri a Igaza is lett, először azt hitték, új dolgozó érkezett, utána
pincérnő számát az elkövetkező napok valamelyikén. közelebbről látták, hogy Jávorcsik az. Perge úr felkereste
Eszem pár falatot, és nézem kicsit a tévét – gondolta és így szólt hozzá:
magában, miközben lakáskulcsát halászta elő kabátjának – Lehel! – mondta kedvesen. – Kap három nap ajándék
belső zsebéből. szabadnapot, ma pedig délután két órakor távozhat, töltse
A Szerencsekereket adták, szerette ezt a műsort, szóra- hasznosan és sok pihenéssel!
koztatta. Amikor a reklámok következtek kiment a kony- Ő csak ámuldozott, nem akart hinni a fülének. Két óra-
hába cigarettázni. Amióta nő nélkül volt, a dohányzás volt kor rendbe kapta magát, felvette az utcai ruháit és útnak
az egyetlen szenvedélye, úgy vélte, ha révbe érne párkap- indult. Bizakodott abban, hogy műszakban lesz a pincér-
csolatban, le is szokna róla. Bár, ha összejönne a pincérnő- nő. Így is történt, valóban ott volt a nő, amikor megérke-
vel, és kiderülne, hogy ő is bagózik, akkor nem lenne zett. Ugyanannál az asztalnál foglalt helyet, mint ahol a
motivációja abbahagyni. Különben nem bánta, szeretett múltkor. Pár perc múlva már ott állt előtte és mosolygott:
cigarettázni. Jávorcsik rendszerető és tisztaságkedvelő – Mit hozhatok, uram?
volt, lakása körös-körül ragyogott, de öltözködésében ez – Magácska nevét kérem! – kacsintott a gépész.
nem nyilvánult meg, sem az ablak pucolásában. – Göbölyös Titanilla.
Álmodozásából felocsúdott, mert folytatódott a kvízmű- – Ó, igazán különleges neve van! Engem Jávorcsik
sor, lehuppant az ágyára és a televízióra meresztette csil- Lehelnek hívnak, és gépész vagyok, a Madórában. Volna
logó barna szemeit. Még csak négy betű jelent meg a kedve esetleg valamikor egy randevúhoz velem?
képernyőn, de ő már tudta, hogy a megoldás nem más, – Már alig vártam, hogy megkérdezze ezt! Igazán csábí-
mint, ki, mint vet, úgy arat. Nála gyorsabban a játékosok tó ötlet! Csak ne itt a Pompában, mert a vezetőség nem
sem tudták megfejteni. Azon filozofált, ha már ennyire jól nézné jó szemmel, hogy az egyik vendéggel randizom!
tudja, talán indulnia kéne a vetélkedőn. Nem sokkal Pincér munkatársaim sejtik, hogy mi tetszünk egymás-
később megcsörrent a telefon. nak, de rendesek, nem fognak besúgni a vezetőnek.
– Szervusz kisfiam, hogy vagy? – kérdezte aggódó édes- – Akkor jó! – bólogatott Jávorcsik. – A holnap délután
anyja a vonal túlsó végén. hat óra megfelelne a Kónya kávéházban?
– Remekül, Mama! Ma megdicsért az igazgató, és a dél- – Remekül hangzik, kedvelem azt a helyet! – a nő szinte
után folyamán megismerkedtem egy új pincérnővel a ragyogott a boldogságtól. – Nos, mit hozhatok?
Pompában, azt hiszem... beleszerettem. – Egy csésze kávét, keserűn, szódát, valamint halászlét
– Ezt örömmel hallom! Nagyon telik az idő, ideje volna, kérnék csípős paprikával.
hogy megnősülj! A hölgy felvette a rendelést. A férfi megcsodálhatta
– Ennyire ne szaladj előre, anyám! – mondta a telefonba ismét Titanilla cseles, huncutul formás fenekét. Nagyon
mosolyogva a gépész. – Te, hogy vagy? csinos nő volt! Tíz perc múlva az asztalra került a rende-
– Jól, csak apád hiányzik nagyon. Még mindig nem tud- lés.
tam felfogni, hogy elment, pedig már több, mint egy éve. – Jó étvágyat!
– Nekem is hiányzik apa – szólalt meg a cigarettától Először megebédelt, majd a kávéhoz elszívott egy szál
kissé köhécselve Jávorcsik. cigarettát, végül oltotta szomját a kellemesen hideg szó-
– Megyek, kincsem, vár a konyha, épp levest főzök hol- dával. Nagy borravalót hagyott, a pincérnő megörült
napra. Valamelyik hétvégén vagy hétköznap egyik sza- ennek, nem voltak jól fizetve a Pompa alkalmazottai, a
badnapodon meglátogathatnál. Szép délutánt! főnök fukar volt, mint Jávorcsik, bár ő már azon gondol-
– Köszi anya, neked is! Ígérem, hamarosan hazavonato- kodott változtat a pénzhez való hozzáállásán, nem fogja
zom. – Majd helyére tette a kagylót. mostantól úgy fogához verni a garast, mint annak előtte.

10 www.lidercfeny.hu • lidercfeny@szentesinfo.hu • Facebook: Lidércfény Online