Page 5 - lidercfeny_akf_202408

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat XVI. évf. 8. szám, 2024. augusztus

Joshua hamuszürkévé sápadt a málladozó festék alatt. Kiért az útra nem messze a vasútállomástól. Alig bírt
Térdre rogyott, ahogy lábát elhagyta minden erő. lélegezni, és remegett minden izma, de megcsinálta.
– Állítsátok talpra! – üvöltötte Abernathy. – Vonszoljátok Fényszórók tűntek fel a kanyarban. Úgy bámulta őket,
fel, gyerünk! mint egy kétségbeesett őz, de velük ellentétben ő tudta,
Ketten feladták a fiút a fenti társaiknak, akik hátra merre induljon: az állomás felé kezdett rohanni. A fülében
kötözték annak karját, majd nyakába erőltették a hurkot, lüktető szívverésén át hallotta, ahogy az autó motorja erő-
és leugrottak a platóról. teljesebben kezd morogni. Észrevették, és gyorsítottak,
– Mégis kinek képzeled magad, hogy ide jöttél közénk? hogy elgázolják.
– faggatta Abernathy. Hangjából fröcsögött a nyílt gyűlö- Agya megküzdött kimerülőben lévő testével, és próbál-
let. – Évek óta munkát adok a családodnak, erre te beleha- ta munkára bírni. Nem sok kellett, hogy elérje az állomást,
rapsz a benneteket etető kézbe? Most megkeserülöd. amikor újabb fényszóró gyulladt fel, csakhogy ezúttal
Indíts! vele szemben. Joshua megállt az út közepén. A lámpák
A kocsi felmordult, de lefulladt. Joshua szíve kihagyott elvakították sóhajtásnyi időre, azután kilőtték magukat
egy ütemet, amikor a gyújtógyertyák ismét megpróbál- felé. A hozzájuk tartozó autó sebesen közeledett, és a fiú
koztak életre kelni. A sofőr nem adta fel, és indított, majd rádöbbent, hogy a két jármű között rekedt.
újra és újra. Bevetette magát az út menti árokba, mire az állomás
– Mi lesz már?! – kiáltotta valaki a tömegből. felől érkező automobil elszáguldott mellette. Tette ezt
Joshua ficánkolni kezdett, és kihúzta övéből a kölcsön- olyan közel, hogy Joshua az arcán érezte az általa kavart
kapott kést, azután nekiesett béklyójának. Az automobil szelet. Az árok aljáról figyelte, ahogy a második autó neki-
felmordult, és elindult. Éppen akkor rántotta ki a talajt a ütközött az elsőnek, és az árokba lökte. A csattanás és
fiú lába alól, amikor ő átvágta a csuklóját rögzítő kötelet, meghajló fém hangja sikoltva szelte át az éjszakát.
majd elnyeste a hurkot a megfeszülés pillanatában. Rövid A fiú kimászott az árokból, és továbbszaladt. Bemenekült
ideig szabadon zuhant, és az utolsó csepp gondolat is a sín mellé, és már majdnem a peronhoz ért, amikor vakí-
kiürült belőle, míg földet nem ért. Csak akkor jött rá, hogy tó fény gyulladt vele szemben. Egy zseblámpa fénye úgy
életben maradt, és megérezte az ereiben zubogó erőt. szegeződött rá, akár egy éhes ragadozó tekintete, és meg-
Nem tudta, honnan jött, de azzal a lendülettel a tó felé állásra késztette a fiút.
vette az irányt. – Ezt intézhettük volna egyszerűbben is – dörrent
– Elkapni! – üvöltötte Abernathy. Abernathy hangja. Az idős férfi elégedetten mérte végig a
Joshua elrugaszkodott a partról, és hatalmas hasassal fiút, mint a csapdába ejtett prédát szokás. – Tudtam, hogy
landolt a vízben. Rájött, az autóhoz már nem mehet visz- ide fogsz jönni, mert a síneket követve észrevétlenül eljut-
sza, ezért néma köszönömöt intézett apjához, amiért meg- hatsz a városba.
tanította úszni. Abernathy lefelé lógatta puskáját, de Joshua sejtette,
– Fegyvert! – kiáltották a parton. hogy ez bármikor megváltozhat.
Joshuának esze ágában sem volt megállni. Újult erővel – Valamit tudnia kell, uram – mondta, és a kialakult hely-
kezdte taposni a vizet az adrenalinfröccs hatására, és zet ellenére elmosolyodott. – Tudtam, hogy tudni fogja.
amikor az első sörétek végigszántották a sötét víztükröt Fémcső lendült, és tarkón vágta Abernathy társát. Az
körülötte, lemerült. Olyan gyorsan haladt a vízbe csapó- öregnek reagálni sem maradt ideje, mert térden csapták
dó tompa puffanások közepette, amilyen gyorsan csak egy baseball ütővel, azt követően valaki elvette tőle a
bírt. Minden érzéke felerősödött; a lövéseket valóságos lőfegyvert. Abernathy kiterült a távolabb guruló zseblám-
mennydörgésnek hallotta, a mélybe szökő sápadt hold- pa fénykévéjében, és ordított. Törött lába úgy gyötörte,
fényben pedig jól látott. Tüdeje pattanásig feszült, mire akárha elevenen vagdosnák.
elérte a túlpartot. Kiterült a füvön, és levegő után kapko- Joshua némán figyelte az eseményeket, amint fekete
dott. férfiak gyűlnek a fény köré, és bekerítik az öreget.
– Utána! – harsogta valaki odaát. – Nem menekülhet! Abernathy lassan felfogta, mi történik, majd Joshuára, és
A csuklyások felbolydult hangyák módjára rohangáltak a mellé lépő alakra tekintett.
a máglyák fényében, bepattantak járműveikbe, és elkezd- – Maga? – hökkent meg. – Hogyan engedheti ezt?
ték megkerülni a tavat. Joshua először úgy tervezte, Tegyen valamit!
kihallgatja a beszélgetésüket, és később leleplezi az összes Hudson seriff keresztbe fonta karját, és szfinx szerű
csuklyást, de ehelyett menekülnie kellett. Felkelt, de ábrázattal meredt Abernathyre. Még utoljára megfontolta
kimerült lába összeakadt futás közben, és csaknem elesett. lehetőségeit, de nem változtatott döntésén, amit akkor
Fegyver dördült, majd forgács hullott a nyakába az egyik hozott meg, amikor ígéretet tett Joshuának a sikátorban,
fáról, miközben bevetette magát az erdőbe. hogy segíteni fog.
A telihold hideg fénye megnyújtotta az árnyékokat – Ez az én városom, és már így is túl messzire mentek.
Joshua körül. A fiú megállt, nekidőlt egy fának, hogy Ezeknek a srácoknak ideje példát statuálni magával, hogy
szusszanjon kicsit. Hányingere volt a kimerültségtől, és mindenki lássa, képesek megvédeni magukat. Gyere,
égett a tüdeje. Teljesítőképessége végére ért. Joshua.
– Itt kell lennie! – szűrődött a sűrűből. A fiú vállára tette kezét, de ő nem mozdult.
Joshua nagy levegőt vett, és megpróbált ismeretlen tar- – Mi történt a nővéremmel?
talékokat felébreszteni magában. Elrugaszkodott a fától, – Ha elmondom, elengednek? – Abernathy a seriffhez
és folytatta a menekülést. intézte a kérdést.

Facebook: Lidércfény Online • info@lidercfeny.hu • www.lidercfeny.hu 5