Page 18 - lidercfeny_akf_202207
P. 18

XIV. évf. 7. szám, 2022. július                                        Lidércfény amatõr kulturális folyóirat


           – Találtál a füzetekben választ kérdéseidre?          Az  itt  töltött  évek  legjobb  gyakorlatának  tudományos
           Alma  szerint  kollégája  mostanában  minden  idejét   munkásságom  és  szerelmi  kapcsolatomat  tartom.
          Wagner füzeteivel töltötte.                          Szakításunk volt a jel, hogy más elfoglaltságot kell keres-
           –  Igen  is,  nem  is  –  volt  Hartmann  válasza,  miközben   ni. Valójában mindig szerelmes voltam. Érzelmeim nem
          kávéját kavargatta. – Igen, mert van egy válasza, és nem,   változtak, és örökké emlékezni fogok rá a végtelen távol-
          mert nem tudom elfogadni ezt a választ. Ha feltételezem   ság ellenére is.
          normális ember-létemet, akkor nem hiszem el. És ha senki   Ő szakított. Velem akarta leélni életét, mint feleség vagy
          nem fogadhatja el, ebben az esetben nincs válasz és nem   szerető, ezt nem tudom! De gyereket is akart. Gyereket,
          is lesz soha!                                        tőlem!
           – Magyarázd meg, kérlek!                              Hogyan ismerjem be a valóságot? Kettőnk DNS-e nem
           – Nem, majd ha befejeztem.                          keveredhet össze. Ha egy laboratórium analizálná a folya-
           – A nyomozást abbahagytuk.                          dékot az ereimben, amit vérnek neveznek, az eredmény
           – Igen. Sem kórházban sem a folyóban nem találtuk –   forradalmasítaná ismereteiket, minden teóriát az emberi-
          válaszolt  Hartmann.  –  Semmi  komoly  kapcsolata  nem   ség elképzeléseiről.
          volt  a  Strohmann  leányon  kívül,  és  minden  betetőzése-  Nem  tudtam  megmagyarázni.  És  nem  élhettem,  mint
          ként,  az Anyakönyvi  Hivatal  szerint  Walter  Joe  Wagner   férj-feleség vagy szerető minden magyarázat nélkül, hogy
          ötéves  korában  meghalt  és  eltemették  Elisabethvilleben,   ki vagyok én, és hogy a közeljövőben véglegesen el kell
          North Caroline. Eltűnte előtt harmincöt évvel eltemették!  hagynom.
           – Vagyis Walter Joe Wagner nem létezik?               Beismerem, nem ilyen formában képzeltük el a szerel-
           – Pontosan. Nem létezik, vagy még pontosabban, nincs   met és a nemek közötti kapcsolatot. Itt a szerelem erősza-
          többé!                                               kos. Maga az aktus – a nőt valóban megerőszakolják – sze-
                                                               rencsére  igen  rövid  ideig  tart. Alkalmazkodnom  kellett.
                                 * * *                         Annette számára olyan voltam, mint minden férfi, és az
           „Egy  világszerte  ismert  kutatóintézet,  az  MIT  kapui   aktust,  amit  szerelemnek  neveznek  elfogadta,  mert  szá-
          nyíltak  meg  előttem.  Ez  volt  vizsgáim  eredménye.  Itt   mára ez volt normális. Egyszer megpróbáltam ügyetlenül
          hihetetlennek tűnő és fantasztikus ideákon dolgozhattam   a mi aktusunkat, sikertelenül. Mai fizikumom erre alkal-
          a legjobb kutatók között. Időnként új kritériumokat java-  matlan és Annette furcsának találta magatartásomat. Az
          soltam, nagyon vigyázva arra, hogy a dicsőséget kollégá-  volt az érzése, hogy már nem szeretem és nem kívánom.
          im arassák le. Így nyertem meg a munkatársak rokonszen-  – Már nem szeretsz – hebegte, és arra kényszerültem,
          vét.                                                 hogy folytassam a szokásos erőszakos, hódító, saját gyö-
           Egy délután, lent az eszpresszóban kerestünk kikapcso-  nyörömre összpontosított férfi-nő kapcsolatot.”
          lódást, s én kíváncsian feltettem a kérdést, hogy vasárna-                   * * *
          ponként mit csinálnak.                                 – Nem lehet eredetét megtalálni.
           – És te? – jött vissza a kérdés, mint egy bumeráng.   Hartmann  vállai  mögül  Alma  egy  pillantást  vetett  a
           Vasárnap reggel templomba mentek a családdal, vagy   beszámolóra.
          egyedül  a  nőtlenek.  Különböző  egyházakról  beszéltek.   –  Sehol  semmi  nyoma.  Soha  nem  volt  beteg  a
          Katolikus,  protestáns,  baptista,  adventista  és  sok  más,   Betegségbiztosító szerint.
          még hallomásból sem ismert vallásról. Kérdésem egy saj-  – Jól tudom. – A papírokat Hartmann összeszedte, arra
          nálatos tévedés volt. Egyszer igen felületesen merültem a   várva, hogy Alma újra leüljön a székre, amit az előállított
          Tóra tanulmányozásába, mert szerintem ez volt minden   bűnözők vagy a károsult panaszosok használtak asztala
          egy istenhívő vallás alapja.                         előtt.
           – Zsidó vagyok – válaszoltam abban a reményben, hogy   – Azt  mondtad  már,  hogy  számodra  az  ügy  befejező-
          nincs közöttünk hittestvér, mert ezt a vallást sem ismer-  dött, vagyis tudod, hogy mi történt vele. Megmagyaráznád?
          tem a gyakorlatban.                                  – A nő tekintete az íróasztalon szétterített füzetekről kol-
           Talán  szemérmességből,  de  senki  semmit  nem  kérde-  légája arcára siklott. – A válasz e füzetekben van?
          zett, s így megmaradtak a jó kapcsolatok. De később két   – Igen. Egyetlen egy van még hátra, amit olvasnom kell,
          személy  tartózkodó  magatartásából  megértettem,  hogy   hogy száz százalékig biztos legyek.
          nem mindenki szereti a zsidókat. Kis idő múltán megtud-  A  kapitányság  zaja,  a  mászkáló  és  egyidőben  beszélő
          tam, hogy egyikük muzulmán, a másik meg ateista volt.  emberek, a telefonok csengése, körülöttük minden eltűnt.
           Azt  is  észrevettem,  hogy  a  napi  huszonnégy  óra  nem   Egy  pillanatra  csak  ők  ketten  maradtak:  egy  színtelen,
          elég  hosszú  mindenre.  Napközben  dolgozni  kell  és  az   fáradt, elhízásra hajlamos asszony és egy borostás, poca-
          estét Annette-tel  tölteni.  Mikor  éjszakára  velem  maradt,   kos férfi, agyonmosott farmernadrágjából kicsúszó, kétes
          karjaimban  aludt  és  nem  volt  időm  semmi  másra.   fehérségű ingével.
          Szerencsére csak a hétvégét töltötte velem, hétközben éjfél   – Miben reménykedsz? – kérdezte Alma.
          felé  hazakísértem,  s  így  szabad  voltam  reggelig,  mivel   – Számomra semmiben. De mindenki számára... majd
          nincs szükségem éjszakánként órákon keresztül pihenni,   meglátod. Az ördög tudja – tétovázott Hartmann. – Az is
          mint érkezésemkor, amikor az átszállítás és a beilleszke-  meglehet,  hogy  egyszerűen  lezárjuk  az  ügyet.  Csak  mi
          dés  kimerített.  Mi  nem  szeretjük  a  megtört  vonalakat.   ketten, te és én ismerjük majd.
          Állva alszunk, ha alvásnak nevezhetjük agyunk kikapcso-  – Jól van. Nem akarod, hogy belenézzek? – És a füzet
          lódási periódusát, miközben testünk megmerevedik.    felé nyúlt.

          18                                www.lidercfeny.hu • lidercfeny@szentesinfo.hu • Facebook: Lidércfény Online
   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23