Page 15 - lidercfeny_akf_202512
P. 15

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat                                      XVII. évf. 12. szám, 2025. december




       NPAndy

       Vámpírszerelem






        Chris lassan lépdelt az elcsendesedett utcán, az éjszaka,   – Köszönöm, nagyon szép – mosolygott rá.
       mint egy sötét lepel burkolta be a várost. Egy-egy ablakból   Az  elkövetkező  hetekben  minden  este  találkoztak  a
       kiszűrődő fénycsóva és a telihold ezüstös fénye világított   temetőben, és minden egyes alkalommal Angel kapott egy
       és  kölcsönzött  sejtelmes  hangulatot  az  éjszakának.  Chris   rózsát.  A  lány  napról-napra  egyre  jobban  beleszeretett
       szerette ezt a hangulatot, már amennyire egy vámpír sze-  Chrisbe. A legutolsó találkozásánál Angel váratlan kérdést
       rethet.  Már  négy  évszázada  rótta  az  utcákat  csillapítva   tett fel Chrisnek.
       olthatatlan  étvágyát.  Régebben  nem  foglalkozott  azzal,   – Te már tudod, hogy én mit kerestem akkor éjjel a teme-
       milyen  ember  az  áldozata,  válogatás  nélkül  ölt.  Még  az   tőben, de azt még nem mesélted el, hogy te mit kerestél ott
       elején  főleg  a  bosszú  hajtotta,  és  örömlányok  voltak  az   – érdeklődött Angel.
       áldozatai. Ugyanis ő maga is egy ilyen affér után változott   Chris tekintete elkomorult, sejtette, hogy egyszer tisztáz-
       át.                                                   nia kell mindent, de még nem látta elérkezettnek az időt.
        A gyönyörű nő – aki vámpírrá tette – maga is örömlány-  – Tudod, a gonosz emberekre vadászom. És ugye a teme-
       ként szedte áldozatait. Chris azonban megtetszett neki és   tő eléggé rémisztő hely, főként éjszaka.
       csak magának akarta, de a férfi gyűlölte őt, amiért ször-  – Ó, akkor te valami bosszúálló angyal vagy? – nevetett
       nyeteggé tette. Eleinte élvezte a halhatatlanságot, amíg rá   fel Angel.
       nem  jött  az  árára,  nem  érezte  többé  a  szerelmet.  Ellene   Chris bólintott. Legszívesebben a karjába vette volna a
       fordult és végzett vele, de lelke nem kapott megnyugvást.  lányt és örökké csókolta volna, de azt akarta, hogy Angel
        Jó ideje már ő maga is meglátta az embereken a gonoszt,   tisztában  legyen  azzal,  ki  is  ő  valójában.  Másnap  Chris
       és belőlük szedte áldozatait. Mára végzett az öléssel, haza-  elhatározta, hogy felfedi titkát és elmondja, hogy vámpír.
       felé vette útját. Valami megmagyarázhatatlan erő mégis a   Aznap  este  különös  érzése  támadt  Chrisnek.  Ahogy  a
       temető felé vonzotta. Odaérve valami megcsapta az orrát,   temetőhöz  ért,  valami  megcsapta  az  orrát.  Ezt  az  illatot
       a vér semmihez sem fogható illatát érezte, de ez most más   már érezte azon az éjszakán amikor Angellel találkozott.
       volt. A  sírok  között  egy  gyönyörű  lányt  pillanatot  meg,   Ez az ő vére! – gondolta kétségbeesetten.
       törékeny  alakján  fekete  ruhát  viselt,  hosszú  sötét  fürtjei   Egy árnyat látott a sírok között sietve távozni. Utánament
       keretezték angyali arcát. Az ujja hegyén kiserkenő vécsepp   és elkapta.
       – amelyet egy tüskés bokor okozott – vonzotta oda a vám-  – Mi tettél Angellel? – ordította magán kívül.
       pírt. Chris megrészegedve a látványtól közelebb lépett a   A férfi kajánul elmosolyodott.
       lányhoz. Ő ijedten nézett hátra, ahogy meglátta Christ.  – Semmi olyat, amit a kicsike sem akart, menj, hátha még
        –  Nem  akartalak  megijeszteni,  de  mit  keresel  itt  ilyen   életben találod!
       késői órán a temetőben?                                Chris  agyát  elöntötte  a  gyűlölet,  megragadta  a  fickót,
        A lány kisírt szemmel nézett rá, és elmesélte, hogy két   mint  éhes  ragadozó  a  zsákmányát,  és  belemélyesztette
       hete  volt  az  édesanyja  temetése.  Nem  maradt  senkije,   hegyes fogait a nyakába. Addig nem engedte, míg utolsó
       egyedül maradt a nagyvilágban. Chris különös bizsergést   csepp vérét ki nem szívta, majd az élettelen testet ledobta.
       kezdett érezni, amit még nem tapasztalt sosem, azt viszont   A lány már alig élt, mire Chris odaért hozzá.
       biztosan  tudta,  hogy  védelmezni  akarja  a  lányt.  A  férfi   – Angel, drágám. – A férfi csak ennyit tudott kinyögni,
       szavai nyugtatólag hatottak, és a lány is úgy érezte, hogy   ahogy a lány törékeny testét magához ölelte. – El kell mon-
       bízhat Chrisben.                                      danom valamit. Én, én... – És szeméből patakokban kez-
        – Angel vagyok – nyújtotta kezét a férfi felé.       dett folyni a könny. A férfi tudta, hogy nem tudja meg-
        Chris  lélegzet-visszafojtva  fogta  meg  a  feléje  nyújtott   menteni a lányt, a halál illatát érezte a levegőben.
       meleg női kezet, érezte vékony csuklóján szapora szívve-  – Ne mondj semmit, tudom, hogy ki vagy, de nem érde-
       rését.  A  vámpírt  mintha  áramütés  érte  volna,  annyira   kel – simogatta le könnyeit a lány keze erőtlenül. – Csak
       gyorsan el is engedte az apró, kecses kezet.          ölelj szorosan! – bújt hozzá.
        – Chris – válaszolta –, veszélyes ilyenkor, szívesen elkí-  Chris  ordítani  tudott  volna  fájdalmában,  ahogy  érezte
       sérlek.                                               Angel egyre lassuló szívverését.
        Angel beleegyezően bólintott és elindultak a lány ottho-  – Csókolj meg utoljára – suttogta Angel.
       na felé. Angel egyre jobban feloldódott a férfi társaságá-  Chris lehajolt és gyengéden megcsókolta, mire Angel a
       ban,  Chris  megtudta,  hogy  minden  estéjét  a  temetőben   férfi vállára hajtotta fejét és örökre becsukta szemét. Chris
       tölti a lány. Az ajtóhoz érve Chris sietve elköszönt, nem   órákon keresztül tartotta még karjaiban szerelmét egészen
       akarta ezt a számára varázslatos éjszakát elrontani. Másnap   addig, amíg a felkelő nap első sugarai a lányra vetődtek.
       este a férfi alig várta már, hogy lássa Angelt, aki ismét az   Chris  még  sohasem  látta  ennyire  szépnek  a  napfelkeltét
       édesanyja sírjánál állt.                              ahogy várta, hogy a simogató sugarak őt is elérjék.
        – Angel, elfogadod tőlem ezt a rózsát? – nyújtotta át a
       lánynak.



       Facebook: Lidércfény Online • info@lidercfeny.hu • www.lidercfeny.hu                                  15
   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20