Page 22 - lidercfeny_akf_202505
P. 22

XVII. évf. 5. szám, 2025. május                                       Lidércfény amatõr kulturális folyóirat



           Roland akkorát sóhajtott, mintha egész idő alatt vissza-  – Valami nincs rendben – szólalt meg Viki és finoman
          tartotta volna a lélegzetét.                         félretolta Szófiát az ajtóból.
           –  Legalább  tudjuk,  miért  jeleztek  be  a  szenzorok.  –   Végignézett  a  mágneszáras  ajtón,  aztán  elkezdett  a
          Megtörölte a homlokát és óvatosan közelebb lépkedett. –   repedezett  keretből  darabokat  letépkedni,  mintha  csak
          Ha nem nanovírus, akkor mi?                          gipszből lett volna. Miután felfedte a fal és az ajtó kapcso-
           – Az analitika szerint arra lettek programozva, hogy a   lódását,  felemelte  fémöklét  és  valószerűtlen  erejűeket
          központi idegrendszert vegyék célba.                 ütött a fémajtóra; a hang végigkongott a pince szűk folyo-
           – De miért?                                         sóján. Szófia ámulva nézte, ahogyan az ütések nyomán a
           – Nem tudom.                                        fém behorpadt és meggörbült. A szintetikus lány a kiala-
           Roland Szófiához fordult.                           kult kis résbe befúrta az ujjait és elkezdte szétfeszíteni. A
           – Hol kaptad ezeket? Jártál valahol? Emlékszel bármire?  kiberkarok  motorjai  hallhatóan  felbúgtak,  az  ajtó  pedig
           – Nem tudom – kezdte Szófia. – Végig itt voltam tegnap.   kipattant a helyéről.
          Reggel Jettával, aztán voltam lent ennél a Shell nevű srác-  Viki berontott a helyiségbe és eltűnt a műanyagfüggöny
          nál a pincében. Valami játékot fejlesztett és azt teszteltem   mögött.  Kisvártatva  csörömpölés  hallatszott,  majd  fém
          neki VR-ban. Utána kezdtem rosszul lenni. Gondoltam, a   ütemes döngése. Szófia óvatosan beljebb lépett, aztán egy
          VR miatt lehet. – Csak ő adhatta be a nanoidokat, gondol-  hatalmas dörrenés megtorpanásra késztette. Valaki felki-
          ta a lány. De miért? Bizonytalanul a Vikire nézett. – Mi   áltott,  amit  három  hangos  csattanást  követett.  Aztán
          lesz most?                                           csend lett.
           – Semmi komoly – válaszolta Viki. – A nanoidok ártal-  – Viki! – kiabálta Szófia, de nem kapott választ.
          matlannak tűnnek, akármi is volt a rendeltetésük. A szer-  Rövid  hezitálás  után  bebújt  a  függöny  mögé.  Fülledt
          vezeted  egy-két  napon  belül  teljesen  kiszűri  őket.  –   meleg és gépek búgása fogadta. A két gynoid nem volt a
          Rolandhoz  fordult.  –  Ennek  a  Shellnek  utánanézek.   helyén.  A  monitorállvány  láthatóan  durván  odébb  lett
          Kockázatot jelenthet.                                lökve, az egyik monitor ki is fordult a helyéről és az asztal
           Roland bólintott.                                   alatt hevert. A terem végében lévő kabinok egyike felbo-
           – Oké. Akkor ezt rád bízhatom? A cégzsaruk már biztos   rult; a mellette lévő ajtó ezúttal tárva-nyitva állt.
          itt tipródnak az ajtó előtt és meg kell nekik magyaráznom   Szófia lassan lépkedett az ajtó felé. A fém láthatóan be
          az egészet.                                          volt  horpadva  és  vakolatdarabok  hevertek  előtte.
           Valami hangosat pittyent. A fiatal férfi az övén fityegő   Bepillantva  először  Shellt  látta  meg.  Kiterítve  hevert  a
          netlinkjéhez kapott.                                 betonpadlón,  a  négy  végtagja  négy  különböző  szögben
           –  Elintézem.  Átküldtem  az  analízist  Szófia  véréről  –   állt. A keze mellett egy pisztoly hevert. Az arca egyetlen
          közölte  Viki,  aztán  fekete  szemeit  a  lányra  vetette.  –  El   véres  massza  volt.  A  feje  köré  gyűlt  vértócsában  apró
          tudsz vezetni ehhez a Shellhez?                      fehér kövecskékként úszkáltak a fogai.

                                *   *   *                        Szófia elcsodálkozott, Viki milyen csúnya munkát vég-
                                                               zett  a  férfin.  Mindenki  mondta,  hogy  a  Szintetikusok
           Szófia  benyomta  a  gombot  az  ajtón,  és  felcsendült  az   brutálisak  és  veszélyesek,  de  még  soha  nem  látta,  hogy
          ismerős  dal.  Viki  ott  állt  az  ajtó  mellett,  a  kaputelefon   bárkit bántottak volna.
          kamerájának látószögén kívül. Mióta eljöttek a főkaputól,   – Viki? Kérlek, segíts! – Egy sírós lányhang hallatszott a
          egy szót sem szólt. A hallgatása nyomasztó volt, de Szófia   szobából. – Nem tudom, mi történik.
          örült a közelségének. Mások inkább tartották a távolságot   – Minden rendben lesz – válaszolta Viki.
          a  szintetikusoktól,  de  Szófia  jobban  aggódott  a  vérében   Szófia  kíváncsian  belépett,  de  a  döbbenettől  azonnal
          úszkáló ismeretlen nanoidok miatt és úgy tűnt, Viki leg-  megdermedt. Hat meztelen test függött a falak mentén
          alább sejti, miről van szó.                          előrebukott  fejjel.  Kábelek  tartották  őket,  amik  vastag
           – Igen? – szólalt meg a hangszóró.                  kötegekké  egyesültek  a  mennyezeten;  olyanok  voltak,
           A lány nyelt egyet.                                 akár  egy  növény  termései.  Gynoidok  voltak,  ebben
           – Szófia vagyok tegnapról. Csak arra gondoltam, hogy   Szófia biztos volt. Volt fekete hajú, szőke, barna, vörös,
          ma is tesztelnék, ha még kell ilyesmi.               különböző  formákkal  és  magassággal.  Egyikük  sem
           – A tegnapi után? Vagy nagyon kíváncsi vagy a játékra,   mozdult, de folyamatosan halkan, szinte suttogva beszél-
          vagy nagyon kell a pénz.                             tek, zokogtak, segítségért könyörögtek kísérteties kórust
           – Igazából mindkettő. A karantén rendszer megint sza-  alkotva.
          rakodik, így nem tudtam ma se munkába menni. Szóval...  Szófia ekkor vette észre Vikit. Az egyik gynoidot sza-
           – Azt hittem, te is az épületben dolgozol. – Meglepettnek   badította ki a kötelékeiből; a szőke test ernyedten a kar-
          hangzott.                                            jaiba hullott. Viki könnyedén az ölébe vette és megfor-
           – Nem, egy kifőzdében a Monorin. Bár a tegnapi és a   dult. Ahogyan a gynoid felemelte a fejét, Szófia ereiben
          mai után már nem tudom.                              megfagyott  a  vér.  A  szalmaszőke  tincsek  mögül  kék
           – Bassza meg! Várj egy kicsit!                      szemek bámultak rá. Ugyanaz a rémült felismerés ült a
           A hangszóró elhallgatott. Hosszas csend állt be, de az   tekintetében,  ami  Szófiáéban  is,  ugyanis  a  gynoid  az  ő
          ajtó nem nyílt ki.                                   arcát viselte.








          22                                           www.lidercfeny.hu • info@lidercfeny.hu • Facebook: Lidércfény Online
   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26   27