Page 17 - lidercfeny_akf_202408

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat XVI. évf. 8. szám, 2024. augusztus

Cyrus Livingstone

Két kakas, egy szemétdomb

Egy rutinfeladat okán vágtáztam majdnem háromszáz látott. Az arca szikárabb, szögletesebb volt, mint a fiata-
mérföldet porban és szikkasztó napsütésben. Egyre távo- labbé, hosszú, gyapjas hajfürtjei eltakarták a fülét. Mialatt
lodtam a nyugati óceán partvidékétől, mivel a szökevény előre-hátra mozgatta a szerszámot, engem tartott szem-
nyomai Whitestone állam dél-keleti, kietlenebb részére mel.
vezettek. Dextershire, ahonnan indultam, már távoli Az udvaron szorgoskodó három nő is mindvégig rám
emlékfoszlánynak tűnt a füstokádó gyáraival együtt. figyelt. Az egyikük, a termetesebb, érettebb korúnak lát-
Nagyjából négy hét is eltelt, mire ismét ember lakta szott, a másik kettőt húsz körülinek gondoltam. Az
helyre értem. Kisebb falu szélén akasztottam ki a lábam a asszonyság fehér fejkendőt viselt, lehetett a lányok nővé-
kengyelből, lovamat kantárszáron vezettem tovább. A re, vagy akár az anyjuk is.
település füvesített buckák közé épült, távolabb – Nos, uram? – kérdezte újra a fogpiszkálós.
gyümölcslugast láttam, valahonnan a házak mögül birkák – Maguknak is jó napot! – feleltem, miközben kikötöt-
bégetését hallottam. Jellegzetes, deszkákból ácsolt laképü- tem a lovamat. – Keresek valakit. Nem látták egész vélet-
letek álltak, mindössze két utcában. Az állaguk viszony- lenül?
lag újnak tűnt, tehát az itteniek néhány éve rakhattak Szürkés-fekete hosszú kabátom, a duster rejtekéből gyű-
fészket. A lovamnak kutat kerestem, magamnak pedig rött papírt halásztam elő. Egy valósághű rajzot a szöke-
kocsmát. Utóbbinak nyomát sem láttam, márpedig, ha ez vényről.
a kis község – vagy inkább kommuna – egy nap várossá A fogpiszkálós ránézett a papírosra, és tanácstalanul az
akar fejlődni, kénytelen lesz beruházni egy valamire való idősebb férfi felé fordult.
vadnyugati szalonra. – A dombtetőn húzta meg magát, az egykori Wallis-
Amíg a hátasomat itattam, lassan előbújtak a kíváncsis- villában, nagyjából két hete – mondta amaz. – De már
kodók. Kalapomat a szemembe húztam, feltűnés nélkül napok óta nem dugta ki az orrát.
kémleltem őket. Az utca egyik oldalán sárgásbarna arcok Hirtelen ajtónyikorgásra lettem figyelmes a hátam
néztek ki az ablakokon, mandulavágású szemekkel. mögött, a szomszédos ház felől, és egy puska závárjának
Hajuk hollófekete, még az öregebbeknek is. Az „új hódí- félreismerhetetlen csattanására.
tók” közül való yitengek, akiknek földrésznyi császársá- – Hello, Charlie! – mondta a szintén ismerős, öblös
guk van a nyugati óceán túlpartján, mégis szűkösnek hang.
bizonyult nekik. – Hello, Loco.
A másik irányba pillantva az „új hódítók” másik cso- Lassan fordultam meg. Tagbaszakadt ork fejvadász állt
portját láttam. Az egyik tornácon két omowo férfi és előttem, ormótlan karabélyát rám szegezte. Húszlövetű,
három nő jelent meg. E fekete bőrű népség az elmúlt száz forgótáras puffogtató, a Jetson fivérek találmánya.
évben több hullámban a keleti óceán felől hajózott be az Közelről még egy elefántba is képes barlangot robbantani.
Assenisipiai Föderáció területére, nálunk keresték az ígé- Loco csaknem egy fejjel alacsonyabb volt nálam, de vállai
ret földjét. és mellkasa széles, akár egy tehervagon. Cowboy-kalapja
Amelyet egykoron őseink, az Alapítók az elfektől ragad- alatt harciasan széttárta füleit, mint valami legyezőt.
tak el. A megjelenésem nem válthatott ki különösebb Majomhoz hasonlatos pofájából görbe agyarak meredez-
bizalmat az itteniekben. Az ő szemükben csak egy fehér tek. A cowboyok lovaglónadrágját, és ujjatlan bőrzekét
ördög lehetek, sötét gúnyában, pisztolyokkal, akár az erő- hordott. Zöld bőrét csaknem átütötték irdatlan izmai.
szak démona. Dextershire-ben látott utoljára a borbély, – Ben Crawford az enyém, és nem osztozom! – hörögte
ennek köszönhetően arcomat sötét bozont fedte, a hajam Loco.
a vállamat verdeste. – Én is örülök neked, cimbora. Csak azért vártál be,
Törtem a fejem, melyik csoportosuláshoz forduljak, hogy ezt közöld velem?
amikor a fiatalabb omowo férfi megszólított. – Egy órával előtted érkeztem. Láttalak az Oposszum-
– A sárgák alig vartyogják a nyelvünket, Mister! Mi hágóról, amint átkelsz a Karibu-gázlón. Rögtön tudtam,
járatban, ha meg nem sértem? téged is az ezer dollár szaga csalt ide, amit Crawford feje
A férfi a telepesek öltözékét hordta, egyszerű szövet- kóstál.
nadrágot, és kockás flanelinget. Hanyagul fogpiszkálót – Tévedsz, mert én érte jöttem – közöltem higgadtan,
rágcsált. Népére jellemző módon boltozatos homloka megmutatva a rajzot, amely egy goblin arcképét ábrázol-
felett sűrű, göndör haja volt, orra széles, lapos. Fekete ta. – Ő „Tritikálé” Jack. Nem ismered véletlenül?
szemét gyanakvón legeltette rajtam. A távolabb álló idő- Loco felröhögött.
sebb, negyven körüli férfi éppen egy vastag ágat tett egy – Mióta pókerezel gyufaszálakban, Charlie?
fűrészbakra, majd erőteljes mozdulatokkal munkához – Ez most egy baráti szívesség. A kis vakarcs elszökött

Facebook: Lidércfény Online • info@lidercfeny.hu • www.lidercfeny.hu 17