Page 16 - lidercfeny_akf_202403

XVI. évf. 3. szám, 2024. március Lidércfény amatõr kulturális folyóirat

– Ne tedd ezt! – Tudjuk, kihez beszéltek?
Quarto csak nézett rá, egyenesen a szemébe, noha tudta, – Elméletünk szerint Primohoz. Ő sohasem beszélt.
hogy őt nem láthatja. Kis idő elteltével felemelte karját, és – Hm. Quarto nekem leírta a nevét. Én vagyok az első,
mutatóujját a vérfoltba nyomva lassan húzni kezdte az akivel kommunikáltak ezek szerint?
üvegen. Martin aggódva figyelt, mígnem megértette, – Hát, ha ez kommunikációnak nevezhető… Miből
hogy a lány betűket rajzol. Egy N, aztán egy o, egy r, két gondolod, hogy ez a neve?
e, végül egy újabb n. Amikor elvette kezét, a betűk kicsit – Ez a logikus következtetése az eseményláncolatnak.
megfolytak, és Martin döbbenten vette észre, hogy a lány Kell még idő.
tükörírással írta fel a nevet, az ő számára olvashatóan. – Teli vagyunk idővel. Másunk sincs, csak időnk.
– Noreen… Ez a neved? Újabb napok teltek el, amíg egy délutánon a mozgásér-
A lány kinyújtotta kis rózsaszín nyelvét, lassan bele- zékelők jelezték Martinnak az aktivitást. A lány az ablak-
nyalt a vérfoltba, aztán csak nézett rá. Martin láthatta, nál állt, mint először. A vére megsötétedett, és kezdett
hogy szemfogai abnormálisan hosszúak, és az egész foga- apró lemezkékben lehullani az üvegről. Martin visszavet-
zata inkább a macskáéra emlékeztetett. A férfi felvette a te a fényt, felvette a maszkját, és megszüntette az árnyéko-
maszkját, ahogy Jayde nyomatékosan javasolta, majd ló hatást.
megszüntette az üveg átlátszatlanságát. Amint a labor – Szia Noreen!
neonjainak fénye a lány arcára vetült, annak macskaszerű- A sötét szemekben nem volt semmilyen érzelem, csak
en keskenyedtek el a pupillái, lebukott a fény elől, és nézett egyenesen az ő szemébe, Martin nagyon kényel-
négykézláb, oldalazva menekült az ágya mögötti árnyék- metlenül érezte magát. Kissé előrehajolt, és ekkor vette
ba. észre tükörképét. A maszk teljesen személytelenné tette,
– Várj! Sajnálom, nézd lekapcsolom! csak a szemei látszottak a réseken, és az futott át a fején,
Levette a fényerőt, hogy épp csak annyi derengés hogy micsoda ostobaság ez. Vajon mit láthat belőle
legyen, mint odaát, és megkocogtatta az üveget. Noreen? Két szemet valami zavaros derengésben?
– Noreen, kérlek, gyere vissza! Borzalmas látvány lehet. Levette a maszkot, és halványan
A lány aznap már nem jött elő, Martin nehéz szívvel elmosolyodott.
ment az étkezőbe. Lefotózta a feliratot, és a vacsoránál – Tudod, most megszegtem egy szabályt, de én utál-
megmutatta Jayde-nek. Az felvonta a szemöldökét. nám, ha nem látnám az arcát annak, akivel beszélek.
– Noreen. Mit jelent ez? A lány egy parányit félrebillentette a fejét, Martin felsó-
– Meséltem neki a tanyáról, ahol éltem, mire odajött az hajtott.
ablakhoz. Kérdeztem a nevét, ő pedig ehh… beleverte a – Emlékszel, hogy meséltem a gyerekkoromról?
fejét az üvegbe. A saját vérével írta fel a nevét. Csináltam Meséltem, hogy volt egy testvérem. Egy nővérem, egy év
videót, megnézheted, ha gondolod. volt köztünk a korkülönbség. Őt Sharonnak hívták, és őt
– Hm. Aztán mi történt? is nagyon érdekelte a biológia. A gyógyítás felé tendáló-
– Megnyalta az üveget, láttam a fogait. Nem hiszem, dott, orvos akart lenni. Egyszer jelentkezett egy nagyon
hogy képes beszélni ilyen fogazattal. nehéz helyzetben lévő országba, mint gyógyító. Egy nya-
– Nem képes. Illetve hallod a szavakat, csak nem isme- rat akart ott eltölteni, hogy tapasztalatokat szerezzen, és
red fel. Különféle szűrőprogramokkal is csak annyit még jobbá válhasson. Soha nem tudtuk meg mi történt,
értünk el, hogy egy különálló hangsort tudtunk azonosí- csak egy nap nem jöttek tőle hírek többé. Mindenki eltűnt
tani, ami többször is ismétlődött, de a jelentését csak sejt- a falucskából, ahol élt. Parányi falu volt, pár száz ember-
jük. rel. Valószínűleg egy katonai akció részeként tűntek el az
– Mi volt az? emberek. Sokáig kutattak utánuk, de semmilyen nyomra
– Úgy hangzik, vasto sykty se myn sydan. Különféle nem bukkantak, mígnem eltűntnek nyilvánítottak min-
algoritmusokkal próbálkoztunk, mígnem egy program denkit. Valójában még nem tudtam feladni a reményt,
egy nagyon régi keveréknyelv szavaiként azonosította, és hogy egyszer még viszontláthatom, noha ennek már több
lefordította, de természetesen semmiféle bizonyítékunk éve. Mai napig nagyon hiányzik.
nincs, hogy valóban azt jelenti. A lány arcán egy könnycsepp futott le, a férfi önkéntele-
– Mondd már! nül is felé nyúlt, mintha meg akarná cirógatni.
– Azt jelenti, „amíg dobog a szívem”. – Neked van testvéred? Valaki, aki hiányzik?
Martin megborzongott valami homályos rossz érzéstől. A lány másik szeméből is lefutott egy könnycsepp, sze-
– Vasto… mei összehúzódtak, egész arca gyötrelemről árulkodott,
– Vasto sykty se myn sydan. úgy tűnt, szenved, mintha mondani akarna valamit.
– Olyan, mint egy fogadalom. És semmi mást nem Közelebb hajolt az üveghez, mígnem lélegzete apró pára-
mondtak? foltot hagyott, akkor különös morgó sziszegő hang tört fel
– Átalakulva nem. Emberi alakban igen, de soha nem torkából.
hozzánk beszéltek. Mindig a láthatatlan másikhoz szóltak – Vasto sykty se myn sydan!
a szavaik. Könyörgések, hogy szabadítsa meg őket a fáj-
dalomtól, az élettől, ne bántsa őket, ilyesmi. Van egy
csomó hangfelvétel, elég megrázóak, ha először hallod.

16 www.lidercfeny.hu • info@lidercfeny.hu • Facebook: Lidércfény Online