Page 16 - lidercfeny_akf_202512
P. 16

XVII. évf. 12. szám, 2025. december                                   Lidércfény amatõr kulturális folyóirat




          Natali Sanders

          Esôszívû Koh Lanta





           A  monszuneső  hajnalban  érkezett,  csendesen,  mintha   nak.  Ez  a  lélegzet  a  zajos  és  sűrű  napjainkban. A  perc,
          előbb óvatosan meg akarná érinteni a sziget álmos vállát.   amely  azt  jelzi,  hogy  ideje  újra  egymásra  figyelni,  nem
          A pálmák lágyan hajladoztak, mint akik még nem ébred-  csak rohanni előre.
          tek fel teljesen, és az esőcseppek halkan, szinte szeretettel   – Sajnálom, hogy így telt ez a nap – mondja halkan a
          kopogtak a leveleken. Koh Lanta alig látszott ki a párából   férjem,  miközben  ujjai  testem  simogatják.  –  Betegen…
          – mintha a világ egyetlen létező helye a villa szép szobája   viharban… kifáradva...
          lett volna, a medencével, a meleg szívdobbanásokkal, és   –  Nem  –  ráztam  meg  a  fejem  és  közelebb  húzódtam
          kettőnk sziluettjével, harmóniába burkolódzva.       hozzá. – Így van jól. Nézd csak… – Felfelé mutatok, ahol
           Finoman a vízbe lógattam a lábaimat, a medence mele-  az esőcseppek láthatatlan fonalakban szőtték át az eget.
          ge pedig olyan volt, mint egy hangtalan ölelés. Arcomat   –  Minden  cseppben  benne  van  valami…  valami  lágy,
          az eső hűvösen simogatta, orrom kissé kipirult, szemem   megfoghatatlan és szép.... Kettőnk.
          alatt halvány árnyék ült, ahogy újra és újra tüsszentettem.   A férjem elmosolyodott, aztán hirtelen felállt, és kezem
          Mégis  volt  az  egészben  valami  gyönyörű  törékenység,   után nyúlt, majd a medencébe vezetett:
          egy ritka pillanat, ami itt ért utol.                  –  Ha  már  a  világ  vizes  ölelésében  tart  minket,  akkor
           A  terasz  felől  közeledő  lépések  hangja  úgy  simult  a   bújjunk bele együtt és élvezzük.
          vihar zajába, mintha már a szél is ismerte volna őket.  A víz meleg karja körbezárt minket, a felszín fölött lebe-
           Férjem két gőzölgő bögrét tartott kezében, és a tekintete   gő párában úgy tűnt, mintha az egész világ eltűnt volna,
          egyre forróbb lett, ahogy meglátott.                 csak mi lennék és senki más a Resorton belül. Homlokomat
           – Még mindig itt merengsz az esőben? – kérdezte, hang-  a férjem mellkasának döntöttem és éreztem, ahogy a szíve
          ja olyan volt, mint a bársonyba bújtatott mosoly.    lassan, biztos ritmusban válaszol minden ütemre.
           – Szeretem, ahogy a víz összekeveri a meleget és a hide-  – Tudod – mondta halkan –, néha a legszebb emlékek
          get – feleltem rekedt hangon.                        nem  azok,  amiket  megtervezünk,  hanem  azok,  amelyek
           – Meg… valahogy minden csepp olyan, mintha valamit   csak úgy megtörténnek velünk, mint ez a pillanat.
          mesélne, egy új, most íródó történetet.                A csók, amely akkor megszületett közöttünk gyömbér
           Leült  mellém,  és  a  vállamra  helyezte  a  törölközőt.   és méz ízét hordozta, gyengéd volt, lassú, olyan, mint egy
          Lassan, gyengéden.                                   halk vallomás. A vihar körülöttük tombolt, de mi ketten a
           – Nekem azt meséli, hogy vigyáznom kell rád – suttogja   medence melegében lebegtünk egymást ölelve, s mintha a
          a fülembe.                                           víz  ismerte  volna  minden  titkos  rezdülésüket,  úgy  font
           Az  eső  egyre  sűrűbben  hullt,  mintha  két  világ  határa   körül minket.
          remegne fejünk fölött. A szálloda kihalt volt, a part üres,   És abban a pillanatban Koh Lanta nem csak egy sziget
          a víz felett pára vibrált, minden pillantás és minden érin-  volt többé, hanem egy párás, meleg, vizes szívű menedék,
          tés úgy tűnt, mintha maga a sziget tartaná a markában az   amely megőrizte kettőnk esőbe írt szerelmét.
          érzéseinket.  Ide  kellett  jönnünk,  dacára  a  zord  időjárás-

                            MESEPELYHEK

                    Magyar írók ajándékai a gyerekeknek
              01   Palásthy Ágnes: Rudolf, a Télapó szarvasa   (12:54 min.)
              02   Erdei Barbara: Borz Bonifác karácsonya   (14:50 min.)
              03   Balla Kálmán: Öcsi, az Északi sark őre   (19:54 min.)
              04   Aux Eliza: Krampuszok karácsonya   (7:10 min.)
              05   Engler József: Ünnepi kalamajka   (30:07 min.)
              06   Bank Eszter Katalin: Az elveszett lista   (18:48 min.)
              07   K. László Szilvia: A karácsonyfa   (6:39 min.)
              08   Földi Kinga: Dércsípte Benő és a játékbaba   (14:37 min.)
              09   Váczi B. Nikoletta: Az elveszett csengettyű   (8:46 min.)
              10   Gergely-Péch Éva: Az eltévedt pingvin   (21:17 min.)
              11   Sütő Fanni: A hóember karácsonya   (12:11 min.)
              12   Bubrik Zseraldina: Száncsengő   (3:41 min.)
              13   Váczy Virág: A fatündérek karácsonya   (14:37 min.)
              14   Galambos Tamás: Télapó és Krampusz   (11:22 min.)     mek.oszk.hu/22600/22667/mp3
              15   L. J. Wesley: Jesse Jones, a Mikulás küldetés   (28:50 min.)




          16                                           www.lidercfeny.hu • info@lidercfeny.hu • Facebook: Lidércfény Online
   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21