Page 19 - lidercfeny_akf_202504

A Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház ajánlata 2025. április

Fantázia Enciklopédia Varázslóknak

94. fejezet intettem a fogadóst. Nem kellett soká várnom a finom fala-
tokra és a korsó búzasörre. Élvezettel ettem a húst, majd
Miért is ne árulhatnék bőséggel meglocsoltam torkomat az istenek italával.
Kivágódott az ajtó, s Delderan barátom becsörtetett a foga-
múzsát? dóba. A bennlévők gyorsan szétrebbentek előtte, senki sem
merte az útját állni. Delderan megállt az asztalom előtt, egy
írta Mab Tee tarisznyát ejtett az asztalra.
– Nem tartozom többé neked! – dörögte, majd ugyanazzal
Irigyen néztem azokat a kereskedőket, akik saját boltjukban az elánnal kiviharzott.
kínálták portékájukat, és jól meggazdagodtak belőle. Engem Darabig döbbenten ültem az étel romjai felett. Elvettem a
sem érdekelt más, csak a pénz. Ha tele a bugyellárisod arany- tarisznyát az asztalról, óvatosan kinyitottam. Úgy tűnt, a
nyal, utána már nem nehéz tekintélyt szerezni. varázspor egy összetevője sem hiányzik. Kifizettem a kocs-
Szüntelen kerestem az ötletet, miből is lehetne nekem tete- márost, és tarisznyám tartalmával Saithlin nénikém felé vet-
mes vagyonom, minél kevesebb munkával. tem az irányt.
A szüleim nagy házat hagytak rám örökül, valamint a fel-
adatot, hogy kereskedésem legyen. Először arra gondoltam, Jól ismertem Saith vára felé az utat. Számtalanszor megjár-
felebarátaim kedvére teszek, csak egy bizalmast kellene talál- tam már. Nyomasztó érzés kerített hatalmába, s tudtam,
ni, aki fogadná a „vendégeket”, de mint kiderült, néhány addig nem szabadulok tőle, míg vissza nem érek.
madám máris ferde szemmel nézett rám. Felnyergeltem hát lovamat, Szélvészt, akit a környékbéliek
Egykedvűen jártam a várost. Itt szövetkereskedés, ott pék- Csököttlábúnak csúfoltak. Irigykedtek rám, mert Szélvész
ség. Mintha mindenki ebben a porfészekben akart volna nagy felsőteste és vékonyka, kicsi lábai ellenére folyton nyert
eladni. Szégyent pedig nem hozhattam a családom nevére. a lovasversenyeken.
Elmerengtem, mit is tehetnék, amikor váratlanul megbotlot- A dús füvű legelőket, s illatos mezőket felváltotta az erdő.
tam egy lábban. Óriásira nőtt, öreg, száraz kérgű fák, sűrű lombozattal, az
– Te, koszos koldus! – mordultam fel. ágak közt ezernyi dalosmadár, lejjebb sok pillangó, mókus, a
– Bocsásson meg… – hebegte az alant ülő. dús aljnövényzet közt pedig számtalan, apró termetű állat. A
– A templom bejárata nem elég? Mindenhol koldulni fog- leveleken átszűrődő, meleg napfény megvilágította ezt a szí-
tok? nes kavalkádot, s örömömet még jobban fokozták a bokrok
Kicsit jobban szemügyre vettem utam keresztezőjét. mögül előbukkanó őzek, és két, agancsát egymáshoz érintő
Látszott rajta, bár szegény, ruhája nem rongyos, s orrfacsaró szarvas.
bűzt sem árasztott. Az idill nem tartott sokáig. Saith várának közelében komor-
– Mit fetrengsz lent a piszokban? rá vált az erdő. Sivár vidék következett, majd elszáradt, kor-
– Nagy az én bánatom, Uram! Közhírré tétetett, hogy udva- mos fenyők szegélyezték a kopár hegy tetejére tartó ösvényt.
ri poétát keresnek. Mindenki megmérettetheti magát egy Bár még jócskán sütött a nap, meleg fénye aligha törhetett át
versenyben, ha ért a költészethez. Hát e nemes küzdelemre a zord felhőkön. Hűvös szél fújt, s olykor keresztezte utamat
tartottam én. Tegnap egy fenséges ódába fogtam, s ma folytat- néhány, előttem átguruló ördögszekér.
tam volna, de az én hőn szeretett múzsám galád módon elha- Saith várának üszkös falai közt méltán érezhette úgy a
gyott. Nélküle nincs ihlet, ihlet nélkül nincsenek kacifántos halandó, hogy pokolfajzatok figyelik útját. Nem is volt ez
rímek, és így udvari poéta sem leszek. Az életem fabatkát sem másként. Apró, vérszomjas repülőgyíkok, húsevő virágok
ér, inkább meghalok. Miért nem lehet úgy venni a múzsát, indái leselkedtek a gyanútlan utazóra.
mint a perecet? Szerencsére a nénikémtől kapott medál megóvott minden
Hümmögve megvakargattam pelyhedző szakállamat, majd ilyen szörnyűségtől. Ám a neheze ezután következett.
átléptem a gyötrődő férfi felett. Tulajdonképpen miért is ne – Hogy merészelsz a szemem elé kerülni? – rikácsolt
árulhatnék múzsát? Vajon mennyit ér egy múzsa csókja? Saithlin néni, amint beléptem a vár kapuján.
Lássuk csak! Saithlin nénikém biztosan segít nekem, ha elvi- Hatalmas villám cikázott végig az égbolton, majd nem
szem neki a hiányzó kellékeket a varázsporához. Mit mon- messze tőlem a falba csapott.
dott? Néhány kék sárkánypikkely, két marék lidércfény Nyeltem egyet, elővettem a legcsábosabb mosolyom – a
hamu, öt levél egy kétszáz éves entről. Delderan barátom Csábos mosoly nevű, borral teli butykost, jól meghúztam –, és
könnyedén megszerzi ezeket, úgyis tartozik nekem. Nos, magabiztosan léptem dühöngő néném elé.
ideje cselekedni! – Nekem nem adsz?
Delderanra a viskójában akadtam rá. Mikor felsoroltam – Ó, hogyne! – válaszoltam.
neki, mire van szükségem, három fejét mind a hat kezével Saithlin pillanatok alatt kiürítette az üveget.
szinte véresre vakarta kínjában. Négy nap haladékot kért. – Jó huzatod van – feleltem csettintve, aztán hirtelen folytat-
Ötödik nap délben sült libacomb illata szállt ki kedvenc tam –, mindig friss a levegő idebenn.
vendéglőm ajtaján. Beléptem, leültem az asztalomhoz – tehe- A néni résnyire szűkült szemmel méregetett, de a bor meg-
tős törzsvendég lévén külön asztal járt nekem –, magamhoz tette hatását.

Facebook: Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház • http://nyakonontottprobagoblinszolgaltatohaz.blogspot.com 19