Page 14 - lidercfeny_akf_202512
P. 14

XVII. évf. 12. szám, 2025. december                                   Lidércfény amatõr kulturális folyóirat




          contra55

          A tükör titka






           A  délelőtti  napfény  aranycsíkokban  csorgott  le  a  gye-  egy másik valóság lélegezne mögötte, mintha a tükör egy
          rekszoba falain. A fodros függönyök mögül lustán bújt elő   párhuzamos világot takarna előlük. Valami megmozdult
          a  világ,  ahogy  a  két  kisgyermek  csendben  álldogált  a   – egy hullámzó fény, egy suttogás.
          nagy,  ovális  tükör  előtt.  A  szoba  csendes  volt,  mintha   –  Lili…  –  Léna  hangja  elhalványult,  ahogy  egy  furcsa
          minden, amit a tükör fogva tartott, ott, a fények és árnyé-  nyomás nehezedett a mellkasára. – Látod?
          kok közötti térben lappangott volna.                   Lili nem válaszolt, de keze, amely a tükör üvegét érin-
           Léna és Lili egyformán néztek ki: szőke, göndör hajuk,   tette. A tükör határvonalán, ott, ahol az üveg találkozik a
          és kék szemük mintha tükörképei lettek volna egymásnak   levegővel,  valami  mintha  mozdult  volna.  Egy  alak,  egy
          – vagy talán valami másnak. Hasonlítottak, de mégis ott   sziluett. De ez nem a sajátjuk volt. A mosoly mögött mint-
          volt  valami  különbség,  amit  a  szobában  lévő  levegő,  a   ha fájdalom rejtőzött volna, egy titok, amit nem oszthattak
          fények és a csönd adtak át. A lányok úgy érezték, hogy a   meg.
          tükör valami titkot rejtett.                           A tükör halkan zúgott, és egy hang szólalt meg – nem
           A tükör régimódi volt. Az üvege az idők során egy kicsit   kívülről,  hanem  belülről,  valahonnan  nagyon  mélyről,
          megfakult, a keret pedig repedezett, mintha egy egész élet   ahol még a szavak is csak sejtések:
          emlékeit  őrizte  volna,  egy  olyan  életét,  amely  már  nem   – Ne féljetek! Csak emlékeztek rám.
          létezett. Őseiktől maradt rájuk, de a lányok érezték, hogy   A hang olyan ismerős volt, mintha egy régi történetet
          valami különleges erő lakozik benne. Nem csak egy üveg-  próbálna elmondani. A lányok szíve egy pillanatra meg-
          felület, hanem egy kapu, amely más dimenzióiba vezet-  állt. Léna visszahúzta a kezét, szemei tágra nyíltak, de Lili
          het.                                                 nem  mozdult.  Ő,  mintha  csak  egy  másik  világba  lépett
           A lányok mindössze kétévesek voltak, de mintha már   volna,  tovább  nyújtotta  a  kezét  a  tükör  felé.  Szemeiben
          valami  bölcsesség  lakozott  volna  bennük.  Nem  tudták,   nem volt félelem, csak felismerés.
          hogyan, de valamit megéreztek a tükörből áradó energi-  A tükör kezdett elmosódni. Csak a csend maradt, egy
          ákból. Nem a saját arcukat nézték, hanem egy másik vilá-  végtelen üresség, ami túl mély volt ahhoz, hogy csak úgy
          got  –  vagy  talán  valami  olyan  történetet,  amit  a  tükör   elhagyja őket. Az idő mintha megállt volna. Egy pillanat-
          mesélt  nekik,  és  amit  egy  felnőtt  szem  nem  láthatott   ra, mintha minden elmosódott volna körülöttük, mintha a
          volna.                                               tükör nem csupán a valóságot tükrözte volna, hanem egy
           – Lili! – Léna suttogott, de Lili azonnal ránézett. A sze-  másik dimenzióba nyíló ajtót.
          mük találkozott, és mindketten mozdulatlanul figyelték a   Aztán hirtelen az ajtó nyitva maradt, és a szobába belé-
          tükröt.                                              pett anyjuk.
           Lili bólintott. A tükörben az alakok ugyanúgy mozog-  A lányok egyszerre fordultak hátra, és a tükör újra csu-
          tak, mint ők, de a tekintetük más volt. Az egyik kislány   pán egy tükör lett. Az üveg tiszta volt, a fények ragyogtak
          mosolygott, mintha valami titkot tudott volna, a másik...   rajta,  mintha  semmi  sem  történt  volna.  De  Léna  és  Lili
          csak nézte őket. Szemeiben komolyság volt, mintha egy   tudták: valami megváltozott. Valami, amit nem láthatott
          másik  személyiség  tükröződött  volna  vissza,  egy  olyan   más, amit csak ők érezhettek.
          személyiség,  amely  talán  a  jövőből  érkezett,  vagy  egy   – Mi a baj, Kicsikéim? – kérdezte az anyjuk, és a lányok
          másik életből.                                       a válasz helyett csak egymásra néztek, mintha a világ nem
           A  szobában  csend  volt,  csupán  a  régi  óra  kattogott,   ott  érne  véget,  ahol  a  fal  kezdődik.  Hanem  ott,  ahol  az
          mintha ő is részese lenne a titoknak. A lányok egyszerre   emlékeink már nem a miénk.
          nyújtották  ki  a  kezüket,  megérintve  a  tükröt.  Az  üveg   A tükör nem csupán egy dolog volt. Egy kapu volt. Egy
          hűvös volt, de bizsergés futott végig a tenyerükön. Mintha   titok, amely örökre velük maradt.
             Magyarország, 1962 – Egy alföldi kisvárosban megjelenik egy belügy-
           minisztériumi nyomozó. Vajon mi keresni valója lehet ennek a kollégái
           szerint is kissé különc figurának a szentesi éjszakában?
             Túri András Csaba rendkívül plasztikus, intenzív, látomás-szerű ké-
           pekkel és leírásokkal örvendezteti meg az olvasót a távoli múltról és

           a jövőről is. Ügyesen, értő módon helyezi a misztikumot a realitásba.
           Ezáltal válik szürreálissá ez a mágikus-realista alkotás.
             A kötet ingyenesen, több formátumban letölthető innen: konyvek.lidercfeny.hu




          14                                           www.lidercfeny.hu • info@lidercfeny.hu • Facebook: Lidércfény Online
   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19