Page 23 - lidercfeny_akf_202512

Lidércfény amatõr kulturális folyóirat XVII. évf. 12. szám, 2025. december

ahonnan mindent közvetíteni tud, ami a helységben törté- – Persze! Óriási szenzáció! Ezek az ebihalak fagyasztva
nik. A kis droid az egyik sarokba húzódott, félig egy szel- tették meg az utat a Földről egész idáig. Hibernálva. És
lőzőcső mögé. most, mint látod, sikerrel kiolvasztottuk őket.
– Mondjuk, én egy pizzának jobban tudnék örülni. –
* * *
Corinna ránézett aztán rájött, hogy a férfi ugratja őt.
Bevitték az adatokat, engedélyeket, és az ÉLCOMP – Pedig azt még nem mondtam, hogy ma este békát
ismét megnyitotta a csapokat. Corinna a labor felé vette az fogunk enni. – A nő nagyon komoly volt. – Ugyanis a
irányt. Ben utánaszólt. kísérlet arra irányul, hogy beválnak-e tápláléknak a
– Segítsek valamit, doki? békák. – Közben valamit írogatott a komputerébe.
Corinna először el akarta hárítani a segítséget, de rájött, Benjamin rémült arccal nézett a dokira.
hogy igenis elkelne még két kéz. – Na nem! Nincs az az isten, hogy én békát egyek! –
– Ha ráérsz, akkor elfogadom a segítséget – fordult visz- Össze is rázkódott. Corinna a szemébe nézett, még min-
sza. Ben felállt a monitor elől. dig nagyon komoly volt.
– Parancsoljon velem, doki! – vigyorodott el. Corinna is – Azt hiszem, maga önként jelentkezett erre a kísérletre,
mosolygott. katona!
A laborba lépve Bennek olyan érzése támadt, mintha Ben hátrhőkölt.
Corinna itt lenne igazán elemében. Gyorsan dolgozott, az – Én csak segíteni... meg kipakolni... – Aztán észrevette,
utasításait értelmesen adta ki, és így Ben is élvezte a mun- hogy Corinna is elvigyorodik. Bennek leesett, hogy csú-
kát. Amikor mindent kipakoltak, Corinna ahhoz a doboz- nyán átverték. Ő is szélesen elvigyorodott, és a dokira
hoz lépett, amiből öt cső vezetett a falba és egy villogó, mutatott.
pittyegő masina is hozzá volt csatlakoztatva. – Egy null! – És ő is lehajolt, hogy szemügyre vegye az
– Na most kiderül, a NASA ötmilliárd dollárból fejlesz- ebihalakat.
tett kis doboza valóban működik-e! Idegen ûrhajó Mars körüli pályán
Ben döbbenten nézte a kockaforma fémdobozt.
Ötmilliárd! Aztán a dokira nézett. „Ha ennyit beleöltek A két lény elhűlve figyelte a laborban történteket. Szinte
ebbe, akkor ez a lány tudhat valamit!” Hirtelen támadt nem is pislogtak. Amikor a nőnemű humanoid beleöntöt-
tisztelettel nézett a nőre. Corinna semmit sem vett észre te az ebihalakat az akváriumba Egyes keze ökölbe szorult.
ebből. Teljes figyelmét a doboz felnyitásának szentelte. Kettes is kényelmetlenül mocorgott.
Eltekert egy tárcsát, a doboz teteje szisszenve felnyílt. A A szuperszámítógép egyfolytában dolgozott. Minden
résből kék fény szüremlett ki és gomolygó füst vagy pára hangot, amit a lények kiadtak furcsa apró szájukon, a gép
tekergett elő. Ben egyet hátra lépett, de látva, hogy rögzített. Már néhány kifejezés, szó értelmet is kapott. Az
„agy” pár óra alatt érteni fogja a lények beszédét.
Corinna inkább közelebb hajol, szégyenkezve ő is odalé- A két figyelő úgy döntött, pihennek egy kicsit, aztán
pett. eldöntik, mi legyen a humanoidok sorsa. Amit láttak a
– Eddig úgy néz ki, minden rendben! – Teljesen felnyi-
totta a doboz fedelét. Kezével elhessegette a ködszerű szívükbe markolt, és el sem tudták képzelni, miféle ször-
nyetegekkel van dolguk.
anyagot és kesztyűs kezével belenyúlt a négy rekesz egyi- A szuperszámítógép jelzésére ébredtek. A víz felszínén
kébe. Egy kis átlátszó műanyagdobozt vett ki. Valamiféle lebegtek, szinte egyszerre mozdultak. Megfeszítették
fekete kis dolgok úszkáltak a vízhez hasonlító folyadék- izmaikat, és hátsó lábaikkal gyorsan lökték előre magukat
ban. A kis apró valamik nem mozdultak. a folyadékban az irányítóterem felé.
– Ben, kérlek újból mérd meg az akvárium vízének Egyes ért oda először. Rácsapott a konzolon a megfelelő
hőmérsékletét! – utasította a századost. Ben a pisztolyfor- gombra. Mire Kettes is odaért, a géphang beszélni kez-
ma hőmérővel harmadszor is ellenőrizte az adatokat. dett.
Bediktálta, mit lát a kijelzőn. Corinna bólintott. Lassan, – Sikerült lefordítanom a lények beszédét. Lejátszáshoz
mintha attól félne elrepül a kezéből a kis tartály, odalépett nyomja meg a kék gombot.
az akváriumhoz. Két kézzel a víz fölé emelte és Benhez Egyes türelmetlenül megnyomta a lapos gombot. A
szólt. hangszórók elkezdték lejátszani a két lény társalgását. Az
– Nyisd fel óvatosan a tetejét, kérlek! – Ben engedelmes- „agy” minden egyes elhangzott szót lefordított. Amikor a
kedett. A doki beleöntötte a kis tartály tartalmát a vízbe. szinte legutolsó szavak fordításához értek, Egyes nem
A kis valamik – vagy száz darab – lemerültek a víz alá. akart hinni a fülének. Megérintett egy gombot, mire a
Corinna kissé lehajolt és oldalról nézte az akváriumot. számítógép újból lejátszotta a szavakat:
Vártak, talán két perc is eltelt, amikor ez egyik kis élő- – „Pedig azt még nem mondtam, hogy ma este békát
lény megmozdult, majd egy másik is. Kisvártatva a víz fogunk enni… Ugyanis a kísérlet arra irányul, hogy bevál-
mintha forrt volna úgy ficánkoltak a kis élőlények. nak-e tápláléknak a békák.”
Corinna diadalmasan Benre mosolygott. A férfi tétován A két utazó hitetlenkedve nézett egymásra. Egyes dühö-
a dokira nézett. sen a levegőbe öklözött.
– Ezek, ha jól látom, békák?! – Odamegyünk, és megállítjuk ezeket a barbárokat!
– Ebihalak! Ranunculus-ok! De igen ezekből békák fog- Kettes halkan megjegyezte.
nak kifejlődni! Kecskebékákká fognak fejlődni! – Olyan – Azt hittem, már sosem jön el ez a perc!
örömmel mondta, hogy Ben is elmosolyodott. – A legbrutálisabb fegyvereket visszük. Azt akarom,
– És ennek mi most örülünk? – kérdezte. hogy az egész bázist a földel tegyük egyenlővé!

Facebook: Lidércfény Online • info@lidercfeny.hu • www.lidercfeny.hu 23