Page 6 - lidercfeny_akf_202404

XVI. évf. 4. szám, 2024. április Lidércfény amatõr kulturális folyóirat

Gyermekként korábban gyakran felmentem hozzájuk, képzelni, hogy ott kő kövön nem marad. Anyádon azért
mert imádtam az általa sütött Horthy-kockát és a zserbó- csodálkozom.
ját. Most éppen egyedül volt, így nyíltan elmondhattam – Én sem értem, és szeretném azt hinni, hogy nem egé-
neki a történteket. szen úgy történtek a dolgok, ahogy Irén anyja mondta.
– Nem csodálkozom, Ferike! Amit anyád apád mellett – Ha nem történik ez meg, hogy terveztétek a jövőt?
elvisel, azt sokan már régen feladták volna. Képzeld a Esküvő Irénnel. Aztán? Hol laktatok volna? Apádék más-
helyébe magad. A férje állandóan elissza, eldorbézolja a fél szobás lakásában én sem tudom elképzelni, hiszen
fizetése jelentős részét, ő két műszakot vállal az iskola kettejükön kívül még ott van Laci, és ő is már tizenhat
konyháján, dolgozik hétvégeken is, hogy elég pénzetek éves.
legyen. Végre felnősz, keresettel rendelkezel te is, ezzel – Arra gondoltunk, hogy mivel mindketten keresünk,
kicsit könnyebb neki is. Erre jön egy lány, szerelmes tudunk fizetni egy kisebb albérletet, amíg vagy a bányá-
leszel, összebújtok aztán közli veled, hogy gyereket vár. tól, vagy a tanácstól egy bérlakást nem kapunk. De aztán
Az nyilván egy új családot jelent, amit neked kell eltarta- Irén anyja felajánlotta, hogy nekik három szobás a laká-
nod. Ha nem veszed el Irént, akkor a fizetésed harmada suk, a Gyuri és az Ibi majd laknak egy szobában, ők
tartásdíjra megy, a maradék meg a hétvégi apukázásra. Gyulával a másikban és így a harmadik, a legkisebb szoba
Nem csodálkozom, hogy anyád kiborult. jó lesz nekünk. Aztán majd, hogy ne főzzünk és mossunk
– De hát azt mondta, hogy kitaposná a gyereket Irénből! két felé, beszállunk a lakásrezsibe, és valamennyivel a
– szakadt ki belőlem. kajába. Így hamarabb össze tudjuk dobni a pénzt a majda-
– Hát persze azt mondta, és nyilván hülyeséget beszélt. ni lakáshoz és berendezéséhez.
Kétségbe esett dühében az ember száján kicsúsznak néha – Ezt az Irén anyja mondta? Alig hiszem. Na, jó! Tegyük
olyan mondatok, amiket később élete végéig bán. Mikor fel, hogy igaz. De Irén szülés előtt táppénzre megy, így
ér haza anyád? kevés lesz a pénzetek.
– Valamikor éjfél előtt. Olyankor már hullafáradt éppen – Persze, gondoltunk erre is, és ezért fizettünk mindket-
csak összeesni van ereje. Én meg reggel ötkor már indulok ten a munkahelyi KST-be is. Na és Irénnek van egy taka-
munkába. rékkönyve is. A bányánál meg lehet kötni szerződést tíz
– Átmenjek? Beszéljek én vele? – emelte rám tekintetét. év földalatti munkára. Akkor lakástámogatást is adnak –
– Ne, ezt nekem kell megoldanom. magyaráztam egyre nekihevültebben, miközben bele-
Letette a kezében lévő kötést, halk sóhajtás kíséretében beleszürcsöltem a kávémba.
felállt és elindult a konyha felé, a szobaajtóból azonban Jutka néni összehúzva szemöldökét rosszallóan nézett
visszafordult. rám.
– Kérsz inni valamit? Van saját diólikőröm, vasárnap – Nem is forró! Miért szürcsölsz? – De aztán elmosolyo-
csináltam. dott. – Jól van na. Folytasd!
– Nem. – Irén március közepe tájára van kiírva. Mivel már sor-
– Kávét? köteles vagyok, valamikor jövőre, vagy azután valószínű-
– Azt elfogadom, köszönöm! leg megkapom a behívómat, az pedig két év sorkatonai
– Tejjel, cukorral? szolgálat távol Iréntől, távol a gyerektől. Viszont januártól
– Igen, és kettővel kérem. indul egy új bányászati szerződés, amely szerint, ha öt év
Míg a konyhában a kávét készítette, felálltam, és a földalatti munkát vállalok, akkor a két év sorkatonai szol-
dohányzóasztalt megkerülve az erkélyajtóhoz léptem. A gálat helyett csak három hónap alapkiképzésre kell bevo-
lebukó nap fényei még átszűrődtek a ház előtti hatalmas nulnom.
kanadai nyárfák lombjain, és a fél kilométernyire lévő – És aláírod? – kérdezte rövid gondolkodás után.
völgyből a sportpálya hangjai szűrődtek át az ablak üve- – Többen vagyunk a munkahelyemen hasonló korúak,
gén. A fák alatt egy középkorú alak babrált egy motorke- szerintük megéri.
rékpárt, arrébb a fél dombot beborító növendékfenyves – Megéri… – sóhajtott Jutkanéném a kávéspohara széle
aljából a házakig érő kitaposott ösvényen pedig egy nő felett áthunyorogva. – Kinek?
bandukolt felfelé, mögötte a gyerekét nyakában cipelő – Hát nekünk, Irénnel. Csak három hónap. Valamikor
apával. A kifőtt kávé illata előbb ért a szobába, mint Jutka jövő tavasszal lesz a behívó, és bányásznapra már itthon
néném. Mire megfordultam, már az asztalon gőzölgő leszek – válaszoltam, miközben az asztalra csúsztattam a
pohárba csorgatott kevés tejet egy kis kancsóból. kiürült kávéspoharat. – De, hogy most mit tegyek, fogal-
– Cukrot majd teszel magadnak – mosolygott rám mam sincs. Mindenre számítottam, de erre nem.
miközben kezembe nyomta a kávéskanalat és visszaült a Jutka néném is letette a poharát, kezébe vette a kötőtűit,
foteljébe. – Szóval! Ez senkinek sem könnyű helyzet. legombolyított, majd a mutatóujjára tekert néhány mene-
Apád mit mondott? Beszéltél vele? tet a fonalból, és újra kötni kezdett. Közben a nap lebukott
– Próbáltam. Mikor hazaértem, már az ajtóban volt, a szemközti domb mögött, és már félhomály töltötte be a
indult vissza a kórházba. Azt mondogatta, hogy minden szobát.
rendben van, anyám majd elmond mindent. Gondolhatod, – Kapcsold fel a villanyt, kérlek! – szólalt meg ismét
mekkora pofára esés volt, ami Irénéknél várt. rövid hallgatás után. – Szóval, fiam! Ha gyereket tudtál
– Na, ez apádra jellemző! Csak addig nagy legény, amíg csinálni, akkor viselkedj felnőtt férfiként. Ez a te életed,
felelősséget nem kell vállalnia, mert akkor eliszkol. De ha illetve most már a tiétek Irénnel, a picivel. Felelősséggel
apád meg az Irén anyja lőtávolba kerülnek, hát el tudom tartozol értük. Tudom, most nagyon nehéz, és otthon a

6 www.lidercfeny.hu • info@lidercfeny.hu • Facebook: Lidércfény Online